Erős és nyújtható új anyag!
Eredeti hosszának hússzorosára nyújtható, és mégsem szakad el! A Harvard Egyetem anyagkutatói, Zhigang Suo és kollégái olyan polimert állított elő, amely nagy mennyiségű vizet képes magába szívni, így hozták létre a 90 százalékos víztartalmú hidrogélt.
Az új anyagot a Nature tudományos magazin legfrissebb számában mutatták be.
Hidrogéleket korábban is készítettek, de azok általában könnyen elszakadtak. A jelenlegi, legerősebb hidrogél például, lágy kontaktlencsék alapanyaga, ezen túlmenően haszálható lehet még mesterséges szervek növesztéséhez, olyan vázak anyagaként, melyekre az őssejtek ráépülhetnek – vagy akár porcokat is helyettesíthetnének vele.
Az új hidrogél két polimerből, alginátból és poliakrilamidból készült. Mindkét polimer hálózatot alkot, de különböző kémiai kötéseket alkalmaz ehhez: az alginát molekulái ionos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, míg a poliakrilamidban erősebb, kovalens kötések vannak. Ez a kettősség adja az új hidrogél különleges tulajdonságát.
Amikor a gélt nyújtják, megütik vagy csavarják, akkor az ionos kötések elszakadhatnak, majd újjáalakulhatnak az anyag teljes kiterjedésében, így eloszlik a tárgyat ért hatás. Eközben kevesebb kovalens kötés szakad fel, ami előny, hiszen e kötések megszűnése visszafordíthatatlan. A megmaradó kovalens kötések összetartják az anyagot, ez teszi lehetővé, hogy az erőhatást követően visszanyerje eredeti formáját.
Külön-külön mindkét polimer képes hidrogélt létrehozni, ám amikor összekeverik őket, az így kialakuló anyag sokkal erősebbé válik, mint a kiinduló anyagok bármelyike. Az új anyag elszakításához körülbelül 9 ezer joule energiára van szükség négyzetméterenként, a gélt kézzel nem lehet eltépni.
Forrás: MTI
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
