Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Magyar tudósok egy cyber-laboratóriumban

National Geographic Magyarország

Az Internet térhódítása megszűntette a földrajzi távolságokat, gyorsabbá és korszerűbbé tette a mindennapi kommunikációt, hatékonyabbá az üzleti életet, s akár fizikai jelenlét nélkül is irányíthatóvá a tudományos fejlesztéseket.

A jelenleg elérhető szolgáltatások minősége folyamatosan javul, s úgy tűnik, a technológiai evolúció következő lépcsője a valós idejű, háromdimenziós (3D) információátvitel és az egymással összekapcsolt tárgyak hálózata. Erre a kihívásra – a magyarországi régióban egyedülálló módon – a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete válaszolt először, amikor egy országhatárokon túl is kiterjedő „virtuális arénát” hozott létre az informatika, az automatizálás és az intelligens rendszerek területén.

Nem csak az irodákban és gyárakban, de az otthonokban is százával vannak már olyan tárgyak és szenzorok, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással, de az emberekkel is. Ezek az olcsó érzékelők gyakorlatilag bárhova beépíthetők, és vezeték nélküli kapcsolaton keresztül küldik információikat más szenzoroknak, a közelben lévő embereknek vagy hálózaton keresztül a világon bárhova. Az eszközök e spontán hálózatosodása alapjaiban változtatja meg a tudomány mai képét: a helyi számítógépeket elkezdték felváltani a virtuális környezetek, s egy olyan új ember-számítógép kapcsolat alakult ki, amelyben a felhasználó már nem egy külső személy, aki a monitoron megjelenő képet figyeli, hanem egy, a számítógép által generált háromdimenziós virtuális világ aktív résztvevője, alakítója. A SZTAKI által vezetett HUNOROB (HUngarian-NORvegian ROBot research based innovation technologies for target groups) projekt jól mutatja, hogy a ma még csak elméletben és a fantázia szintjén lévő kiterjesztett kollaboráció nincs olyan messze, mint hinnénk. A VirCA platform (Virtual Collaboration Arena) ugyanis lehetőséget teremt a földrajzilag szétszórt valós erőforrások virtuális rendszerbe foglalására, s a tudósok immerzív részvételére.

A „tárgyak internetében” rejlő lehetőségeket felismerve a kiemelkedő magyar-norvég együttműködést soha nem látott interoperabilitás és hatékonyság jellemzi a kutatás-fejlesztés területén. A projekt nemcsak a kutatás és az alkalmazás közti transzfert és különböző egyetemek eszközrendszereinek kollaboráltatását segíti, de a ráépült tudás szabad megosztását és integrálását is lehetővé teszi pusztán a Világháló segítségével. Az alkalmazási területek lehetősége szinte határtalan, hiszen a 3D platformnak köszönhetően szabadon lehet ugrálni a helyszínek között, részt venni tudományos szimulációkon, s egyetlen rendszerbe integrálni több eltérő technológiát.

A csaknem 5 millió euróból finanszírozott robotikai innováció a legmodernebb interaktív vizuális környezetet fejlesztette ki, s világviszonylatban elsőként ötvözi a 3D virtuálitását egy webalapú rendszerépítő eszközzel. A számos nemzetközi hírű egyetem közös pályázataként létrejött laboratórium nemcsak európai referencia kutató és innovációs központtá vált, de végleg beírta a magyar kutatók nevét a virtuális tudásmegosztó rendszerek történelmébe. Pintér Dániel Gergő, a SZTAKI sajtóreferense szerint a kimagasló nemzetközi technológiai fórum, az European FET 11’ kiállítás díjazott fejlesztése több szabadalmi beadvány során akár egy új tudományos interdiszciplína megalapozását is jelentheti a kognitív infokommunikáció területén.

A rendszer másik érdekessége, hogy egy speciális laboratóriumból irányítható is, ahol a tudósok szinte eggyé válhatnak a virtuális világgal, hogy egy országhatárokon átívelő együttműködés keretében különböző fejlesztéseket egyetlen rendszerben integráljanak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen létrehozott 3DICC Virtuális Szoba (3D Internet based Control and Communications Laboratory) ugyanis lehetővé teszi, hogy a kutatók tárgyakat láthassanak a levegőben, és elegendő a fejüket mozgatni, hogy minden oldalról megnézhessék. Ezen a 130 négyzetméteren egy modern, 13 kamerás 4D rekonstrukciós stúdió és egy 3D immerzív virtualizáló rendszer került kiépítésre, így a felhasználó egy mozgásdetektáló ruha, s a kezére erősített szenzor segítségével természetes interakcióba tud lépni és akár meg is tudja érinteni a valós objektumok virtuális avatárjait. Azzal, hogy számos mozgás átvihető a cybertérbe, nemcsak az oktatás, de az orvosi alkalmazások és mérnöki területek hatékonysága is nő, hiszen korai hibafelderítést és valósághű validációt tesz lehetővé. A laboratóriumban nemcsak megjeleníthetünk hatalmas adathalmazokat, de kísérletezhetünk üzemi baleset kockázata nélkül is vagy az oktatás során a diákok úgy tudják elsajátítani az ismereteket, mintha valódi eszközökön gyakorolnának. Az eredmények kiértékelése egyszerűen automatizálható, ráadásul ez a virtuális környezet akár orvosi és terápiás célokra is felhasználható.

A Kutatók Éjszakáján, szeptember 28-án betekinthetnek a VirCa barlangjába, és megtudhatják, hogyan építhetők, a világ különböző pontjain megszülető fejlesztések egyetlen rendszerbe.

Forrás: ng.24.hu

Hozzászólások

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket