Cukrozott ital – elhízás – genetika
Bizonyos genetikai markerek magyarázhatják, hogy a cukrozott üdítőket hasonló mennyiségben fogyasztó emberek közül ki hízik el és ki nem - közölték tanulmányuk eredményét amerikai kutatók.
Fotó: dreamstime
Az évtizedeken át tartó, több mint 33 ezer ember bevonásával készült követéses vizsgálat szolgáltatja az első egyértelmű bizonyítékot arra, hogy bizonyos genetikai markereket hordozó embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy ugyanakkora mennyiségű cukros ital mellett gyarapszik a testsúlyuk.
Nem újdonság, hogy genetikailag hajlamosabbak az elhízásra azok, akik bizonyos génváltozatokat hordoznak. Arról, hogy miként befolyásolják az ilyen markerekkel élők súlygyarapodását az elfogyasztott ételek, italok – eddig keveset lehetett tudni.
Lu Qi, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának professzora, csoportjával három, az 1980-as és az 1990-es években indult tanulmányba bevont, több mint 33 ezer ember genetikai jellemzőit, táplálkozási szokásait és testsúlyadatait elemezte. A résztvevőket négyévente kérdezték ki arról, hogy milyen és mennyi ételt-italt vesznek magukhoz. Elemezték genomjukat is, 32 olyan genetikai marker jelenléte után kutatva, melyeket korábban már kapcsolatba hoztak az elhízással. Ezen túlmenően pedig nyomon követték testsúlyuk alakulását.
A markereket hordozó emberek körében nagyobb volt az elhízás kockázata, az azonban új megállapítás volt, hogy erőteljesebbnek bizonyult az összefüggés azoknál, akik cukrozott üdítőket ittak, ráadásul minél többet, annál inkább.
Egységnyi genetikai kockázatemelkedést figyelembe véve 35 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy valaki kövér lesz, ha nagyon kevés cukrozott italt ivott, de már 59 százalékkal növelte a kockázatot, ha valaki havonta 1-4 adag ilyen italt ivott meg. Az pedig, ha valaki napi rendszerességgel itta ezeket, 235 százalékkal növelte kockázatát ugyanolyan genetikai háttér mellett.
A cukros italok vélhetően azért járulnak hozzá az elhízáshoz a vártnál nagyobb mértékben, mert miközben sok energia jut be általuk a szervezetbe, az étvágyat nem csökkentik, így sokan ugyanannyi ételt fogyasztanak, mint amennyit az italok nélkül tennék.
A tanulmány eredményét egy Texasban megrendezett, az elhízással foglalkozó tudományos konferencián ismertették a szerzők, írásos formában pedig a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban tették közzé.
Forrás: MTI
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Pteroszauruszok sokasága lakta Oregon egykori partjait
Egy különlegesen gazdag kövület-együttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet.
Az egykori ausztrál óriás sas koalákat evett
A madárfaj maradványait apránként fedezték fel, mostanra tudtak meg annyit róla, hogy nevet is kaphatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
