Végre megvan!

A japán RIKEN laboratóriuma                                                       Fotó: RIKEN

A 113-as elem, amelynek atommagjában 113 proton van, a Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. Ennél nagyobb rendszámú elemeket is hoztak már létre az elmúlt években, egészen a 118-as sorszámú ununoctiumig, ám a 113-as elemmel mindeddig nem birkóztak meg a kutatók. Sokéves próbálkozás után a japán állami kutatóintézet-hálózat, a RIKEN Nishia Központjában (RNC) végre sikerült létrehozni az elemet – jelentették be szerdán az intézet munkatársai. Az instabil elem augusztus 12-én alakult ki, majd gyorsan elbomlott, a kutatócsoport a mérés rögzített adataival igazolhatja az eredményt.

„Több mint kilenc éve kutattunk olyan adatok után, amelyek egyértelműen azonosítják a 113-as elemet, most pedig, hogy megtaláltuk, olyan érzésünk van, mintha egy nagy súly került volna le a vállunkról” – írta közleményében Morita Koszuke, a kutatócsoport vezetője.
Ha az eredményt igazolják, akkor ez lesz az első eset, hogy Japánban új elemet fedeztek fel, egyúttal Japán lehet az első ázsiai ország, amelyik megkapja a jogot, hogy elnevezzen egy periódusos rendszerben szereplő elemet. Ezt az esélyt mindeddig csak az Egyesült Államok, Oroszország és Németország kutatói kapták meg.

Morita minden kutatótársának és az intézet valamennyi dolgozójának megköszönte, hogy végig megőrizték magukban a hitet, hogy a 113-as elem egy napon az övék lesz. „Következő kihívás a 119-es elem lesz” – mondta a kutató.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval, a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között a szupernehéz elemeket két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük és gyorsan szétesnek. Minél több proton és neutron van egy atommagban, annál bomlékonyabb a szóban forgó elem. A kutatók arra is kíváncsiak, hol a határa az atom nagyságának.
Az első mesterséges elemet 1940-ben hozták létre, majd további húsz különböző elemet állítottak még elő idáig. Ezek valamennyien instabilak, sokszor csak a másodperc töredékéig léteznek.

Morita csoportja a 113-as elem szintetizálásához 30 protonos cink atommagokkal „lőtt” vékony bizmutrétegbe (ennek atommagja 83 protont tartalmaz). Az így létrejött 113-as elem gyorsan elbomlott, miközben két protont és két neutront tartalmazó alfa-részecskéket hagyott maga után. A folyamat hatszor ismétlődött meg, így a bomlási sor a 111-es, majd 109-es, 107-es, 105-ös, 103-as, végül a 101-es mengyeleviumig tartó utat követte – idézte a közleményt LiveScience című ismeretterjesztő portál.

Egy új elem létezését, csak felülvizsgálati eljárás után ismeri el hivatalosan a kémikusok nemzetközi szervezete, a IUPAC, valamint a fizikusok nemzetközi szervezete, a IUPAP. A bejelentés elfogadásához az új elem létrehozóinak a teljes bomlási sort igazolni kell, illetve egy másik gyorsítóban meg kell ismételni. Erre alkalmas intézet a világon csak néhány található, ilyen a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, USA), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a darmstadti Nehézionkutató Intézet (Németország).

A 113-as elem ideiglenes neve a sorszám alapján képzett ununtrium, az egy-egy-három latin elnevezése alapján. A hagyomány szerint a felfedezők kapják meg a jogot az elem végleges elnevezésére.

Forrás: MTI