Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Két amerikai tudósé a kémiai Nobel-díj!

National Geographic Magyarország

Két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka a G-fehérjekapcsolt receptorok kutatása terén elért eredményekért kapta az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián, Stockholmban.

Brian K. Kobilka és Robert J. Lefkowitz
Fotó: Stanford University/ Stewart Waller-PR Newswire HHMI

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta 104. alkalommal ítélték oda, s hatvanháromszor kapta egy tudós egyedül, huszonháromszor ketten és tizennyolcszor hárman megosztva. A díjat 163 tudósnak ítélték oda, de a kitüntettek száma csak 162, mivel az angol Frederick Sanger két alkalommal is megkapta.

Robert J. Lefkowitz 1943-ban született New Yorkban, orvosi diplomáját a Columbia Egyetemen szerezte 1966-ban, jelenleg a Howard Hughes Orvosi Intézet és a Duke Egyetem Orvosi Központjának professzora.

Brian K. Kobilka 1955-ben született Little Fallsban, orvosi diplomáját 1981-ben szerezte a Yale Egyetemen, jelenleg a Stanford Egyetem orvosi karának professzora.

Testünk milliárdnyi sejt közötti kapcsolatból felépülő, összetett rendszer. Minden egyes sejtnek apró receptorai vannak, ezek teszik képessé a környezet érzékelésére, hogy alkalmazkodni tudjon az új helyzetekhez. Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka áttörést jelentő felfedezéseket tett, melyekkel leírták egy fontos receptorcsalád, a G-fehérjekapcsolt receptorok belső működését – olvasható a Nobel-díj hivatalos honlapján.

Hosszú ideig rejtély volt, hogy a sejtek miként képesek érzékelni környezetüket. Azzal tisztában voltak a tudósok, hogy erőteljes hatása van olyan hormonoknak, mint az inzulin, ami emeli a vérnyomást és felgyorsítja a szívverést. Feltételezték azt is, hogy a sejtek felszínén vannak valamiféle receptorok a hormonok számára. Az viszont, hogy ezek a receptorok valójában miből állnak és hogyan működnek, csaknem az egész 20. században feltáratlan maradt.

Lefkowitz 1968-ban kezdett el radioaktív izotópokat használni a sejtek receptorainak nyomon követésére. Ennek során sikerült megtalálnia, többek között egy adrenalinreceptort is. 1980-ban, a csoporthoz csatlakozó Kobilka elhatározta, hogy a szóban forgó receptort kódoló gént izolálja az emberi genomból, és sikerült. Amikor a kutatók elemezték a gént, észrevették, hogy a receptor hasonlít egy szemben található, a fény “befogására” szolgáló receptorhoz. Ekkor jöttek rá arra, hogy egy egész receptorcsaládról van szó, amelyek szerkezete és működése is hasonló. Ma az ebbe a receptorcsaládba tartozó tagokat G-fehérjekapcsolt receptoroknak hívják. Körülbelül ezer génünk van, amely ilyen receptorokat kódol, például a fény, az ízek, a szagok, az adrenalin, a hisztamin, a dopamin és a szerotonin receptora is ide tartozik. A gyógyszerek körülbelül fele e receptorokon keresztül fejti ki hatását.

2011-ben Kobilka újabb áttörést ért el: képalkotó eljárással “megörökítette” a pillanatot, amikor a hormon aktiválja az adrenalin receptorát és jelet küld a sejtnek. A molekuláris mesterműnek számító felvétel több évtizedes kutatómunka eredménye.

“A Nobel-díjjal elismert kutatási terület a receptorok egy csoportjának viszgálata, melyen keresztül a hormonok, ingerületátvivő és más anyagok hatnak. Ezeken a fehérjéken keresztül jut be ez az információ a sejt belsejébe, megváltoztatva annak működését. Óriási jelentőségük abban rejlik, hogy ahhoz a helyhez, ahová például a hormonok kötődnek, egyéb vegyületeket, például a receptort gátló vagy serkentő szereket is be lehet kapcsolni. Ez rendkívül fontos a terápia számára, mert alapvető élettani szabályozó mechanizmusok működtethetők így” – magyarázta Hunyady László akadémikus, a Semmelweis Egyetem (SE) általános rektorhelyettese, az SE Élettani Intézetének igazgatója.

Az akadémikus kiemelte, hogy ezek a receptorok nem kizárólag a G-fehérjéken keresztül hatnak, egyéb utakon is kifejtik a hatásukat. Ebben a folyamatban olyan fehérjék játszanak szerepet, amelyek aktivált receptorokhoz, arresztinekhez kapcsolódnak.

“Ez az irány azért fontos, mert ha egy receptor több jelpályát is elindít, ez lehetőséget ad arra, hogy működését különbözőképp lehessen szabályozni, tehát egyidejűleg nem az összes jelpályát kell blokkolni, vagy serkenteni, hanem vannak olyan hatóanyagok, amelyek szelektíven hatnak, bizonyos jelpályákat serkentve, másokat pedig nem. Ez a szelektivitásnak egy új dimenzióját nyitotta meg és ebben alapvető Robert J. Lefkowitz érdeme. Munkacsoportjában több tucat ember dolgozik, és ők a saját területükön kimagaslót alkottak, tehát egy fantasztikus vezéregyéniség” – mutatott rá Hunyady László.

Lefkowitz tanítványainak egyike volt a Duke Egyetemen Brian K. Kobilka, aki a receptorklónozás idején csatlakozott, s maga is klónozott adrenergreceptort. “Ezt követően Kobilka különvált, és a Stanford Egyetemen folytatta szerkezetirányú kutatásait. Ez egy rendkívül nehéz feladat, mert a sejtmembránon lévő receptorok lipidbe ágyazódnak be, és nem olyan egyszerű izolálni és kristályosítani őket – ahogy eltávolítjuk körülöttük a lipidréteget, károsodik a szerkezet. Brian Kobilkának sikerült innovatív módszerekkel megoldani a problémát. A kémiai Nobel-díj tulajdonképp a receptor szerkezetének a megfejtésének szól” – összegezte az akadémikus.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

A Titan nevű hold izgalmas tájai és különleges anyagai miatt régóta foglalkoztatja a szakértőket.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket