Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Sok apró részletet kell összeilleszteni!

National Geographic Magyarország

Kristóf Lilla Alida antropológus volt a szervezője, illetve az egyik esetben vezetőkutatója az utóbbi idők két rendkívül érdekes tudományos projektjének.

 

 

Mintavétel a tenyér elszíneződött bőrfelületéről a Semmelweis Radiológiai és Onkoterápiás Klinika CT laborjában, 2007-ben. A képen balról Kristóf Lilla Alida, Gergely Szilvia, Glasz Tibor és Istók Roland.

Szent László király koponyaereklyéjének tavalyi vizsgálatáról a National Geographic magazin 2012. szeptemberi számában olvashatnak részletesen, Széchényi Pál (1645-1710) kalocsai érsek múmiájának 2007 óta tartó vizsgálatsorozatáról pedig, a közeljövőben jelenik meg átfogó tanulmánykötet.

Első kérdésem a fiatal kutatóhoz, hogy miért választotta az egyházi kötődésű személyiségek tanulmányozását.

– Talán pontosabb, hogy olyan történelmi jelentőségű szereplők állnak tudományos érdeklődésem középpontjában, amelyeknél az egyház gyakorolja a kegyeleti jogokat. Ezek az emberek nem minden esetben voltak egyházi személyiségek, Szent László sem volt pap. Hogy miért szeretek velük foglalkozni? Mert különlegesek, mert többet megtudhatunk róluk, és ezáltal a korszakról, az akkor élt emberekről, érzelmeikről, hitükről, életükről, halálukról, emberi és szakrális kapcsolataikról, mint csupán a régészeti ásatásokból előkerült csontvázmaradványokból.
A templomok kriptáiban, a mauzóleumokban a betemetettek többsége azonosítható, életükről sok írott forrás áll a rendelkezésre. Széchényi Pál múmiájának és Szent László ereklyéjének több tudományterületet felölelő vizsgálatai gazdag lehetőséget adnak a kutatók és a magyar tudomány számára. Mivel történelmi személyiségekről van szó, a modern vizsgálatok révén mind a személyükkel, mind a korukkal kapcsolatos ismereteinket pontosítani, esetenként korrigálni lehet. Pál érsek vizsgálatai révén például mind a halálának körülményeire, mind a barokk kori temetkezésre, különösen a mumifikálásra vonatkozó ismereteink gazdagodtak. Ezekben az esetekben valóban megélhetjük, sőt a szó legszorosabb értelmében megérinthetjük a múltat. A vizsgálatok alatt a múlt és a jelen eggyé válik. Persze minden előkerült régészeti lelet ezt jelentheti, de az ismert, és a történelmet formáló személyiségek – egy szent király vagy egy főpap – kutatása kivételes alkalom. Egyszer adódik ilyen alkalom egy kutató életében. Mi olyan szerencsések vagyunk, hogy újra és újra megélhetjük ezt.  

 

Széchényi Pál érsek múmiájának 3D optikai digitalizációs mérőrendszerrel történő vizsgálatának előkészületei, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában, 2007-ben.


Mit tudhatunk meg az adott korról, illetve magukról a személyekről a maradványok vizsgálatával?

 

Múmiák

Természetes múmiáknak nevezzük azon lágyszövetekkel borított holttesteket, ahol emberi beavatkozás nélkül, a természeti környezet különböző hatásainak következtében konzerválódnak a testek, ezek lehetnek ún. szárazmúmiák, amelyeknek a szövetei sivatagos vagy más száraz környezet hatására (pl. kripták) kiszáradtak. Ebbe a csoportba tartoznak még a jég- (pl. Ötzi) vagy a lápi múmiák.
A mesterséges múmiák emberi beavatkozás hatására konzerválódnak. A legismertebbek az ókori egyiptomi múmiák, vagy a palermói múmiaegyüttes jelentős része, ahol arzént használtak a tartósításhoz.
Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb egyiptomi múmia is természetes. Nagy részüket a sivatag homokja szárította ki, a balzsamozást a méltóságoknál és gazdagoknál alkalmazták.
Magyarországon természetes és mesterséges múmiákra is találunk példákat.

– Egy kriptai „anyag”, egy múmia vizsgálata kincses tárház a kutatók számára. És most nem csak az antropológusokról beszélek, hanem restaurátorokról, régészekről, történészekről, orvosokról, műszaki szakemberekről, biológusokról. A különböző diszciplínák vizsgálati eljárásai egy-egy kérdést válaszolnak meg, előfordul, hogy az egyik szakma kérdésére egy másik szakma metodikájával kapjuk meg a választ. Sok apró részlet tárul fel, amit aztán össze kell illeszteni, hogy rekonstruálni tudjuk az adott kort, az egyes személyek, közösségek mindennapjait.

Míg a már említett régészeti feltárások emberi leletanyagainak vizsgálata egy szigorúan szabályozott metodika szerint zajlik, aminek végeredménye rengeteg táblázat, tele adatokkal, százalékokkal, összehasonlításokkal, amik csak a szakembereknek mondanak valamit, addig egy-egy múmiakutatásnál magát az embert próbáljuk „elérni”. A módszertan is sokkal változatosabb, és több tudományterületet is hatékonyan lehet kombinálni. Ezekben az esetekben egy élettörténetet lehet elmesélni, és a kutatás eredménye az érdeklődő laikusok számára is érthetőbb, kézzelfoghatóbb lesz, így nemcsak az elméjükre lehet hatni, hanem az érzelmeikre is, az ő lelküket is meg lehet érinteni.

 
Milyen és mekkora szervezőmunkát igényelt ezeknek a tudományos vizsgálatoknak az előkészítése, lebonyolítása, a kutatócsoport összeállítása?

– A két esetben az adatgyűjtés fázisa pár napot vett igénybe, míg a szervezés több hónapot. Széchényi Pálnál egy napra kaptunk engedélyt a vizsgálatok lefolytatására. Komplex természettudományos és műszaki vizsgálatokat végeztünk el. Az orvostudomány több területe képviseltette magát: radiológia, patológia, toxikológia, anatómia, fogászat. A műszaki szakemberek révén sor került a múmia háromdimenziós alakrekonstrukciójára is. Magyarországon múmiakutatásban most először alkalmaztuk a nano CT-t és a DVT-t, a két radiológiai módszer a fog radiológiai vizsgálatához a legmegfelelőbb, mivel igen részletgazdag képeket hoz létre. A multislice CT adatok alapján két különböző technikai eljárással koponyamásolatokat sikerült készíteni, és az egyik másolat alapján Kőnig Frigyes elkészítette az idős kori Pál érsek grafikus arcrekonstrukcióját. Az orvosok, antropológusok, mérnökök mellett számos bölcsész is bekapcsolódott a kutatásba. És így valóban egy komplex interdiszciplináris kutatómunkát sikerült megvalósítani.

 

Mivel az adatgyűjtés több helyszínen zajlott, így nagy munkát igényelt, hogy a megfelelő szakemberek az adott időben, az adott helyen legyenek. Több mint húsz kutatót mozgatni, több intézetből, nem egyszerű feladat. Szent Lászlónál egy városon belül, Győrben zajlottak a vizsgálatok. A metodika alapját a Széchényi Pál kutatás vizsgálatai adták, amelyeket kibővítettünk például, a 4D anatómiai vizsgálatokkal, fül-orr-gégészeti és igazságügyi orvosszakértői kutatásokkal. A herma 3D optikai szkennerrel történő műszaki vizsgálatait a Széchenyi István Egyetem mérnökei, Kozma István és Kardos Károly végezték el. Ezt könnyebb volt megszervezni, de a kutatási engedély megszerzése több hónapba telt. Tapasztalatom szerint ezen áll, vagy bukik a kutatás sorsa.  

Milyen módon informálják a szakmát, illetve a tudományos és egyházi kérdések iránt érdeklődő publikumot az eredményekről és a belőlük levonható következtetésekről?  

– A legfontosabb, hogy az eredmények szakmai tudományos lapokban, fórumokon jelenjenek meg itthon és külföldön, ugyanis ez lesz a referencia minden más hivatkozásra, esetleg új kutatások elvégzésére. Ezenfelül nagy figyelmet fordítok arra, hogy ismeretterjesztő előadásokon közérthető formában, egy kicsit „mesélősen” mutassuk be munkánkat, és a kutatott személyt. Kiállítások szervezésére olyan modern technológiai eszközöket tudunk alkalmazni, melyek nemcsak az információt közvetítik, hanem a vizuális megjelenítés új formáit használják. A fiatalokat ily módon sokkal könnyebben meg lehet szólítani, és a figyelmüket felkelteni. Elképesztően ingergazdag környezetben élünk, a hagyományos kiállítások már nem igazán vonzóak, viszont egy 3D bemutató, egy CT-vizsgálat „kipróbálásának” a lehetősége, vagy egy műszaki kutatás megjelenítése felvillanyozza az ifjakat is. És ha egyszer felkeltettük az érdeklődést, akkor nagyobb az esély arra, hogy nemcsak a tudományos kutatások lesznek hatással a fiatalokra, hanem megállnak, és rácsodálkoznak a bemutatni kívánt szakrális motívumokra is. Ez az igazi kihívás, amivel még azt is el lehet érni, hogy a fiatalok hagyománytisztelővé váljanak.

Mi volt a Széchényi Pál-kutatás célja, tartalma, mit emelne ki a vizsgálatok lebonyolításával kapcsolatban?

– Elsődleges célunk az volt, hogy megtudjuk, természetes vagy mesterséges múmiáról van-e szó, valamint hogy kiderítsük, valóban arzénmérgezés következtében halálozott-e el 1710-ben, vagy a gyilkosság teóriája csupán legenda. A korszakra vonatkozó történelmi, helytörténeti szakirodalom sokat foglalkozott a kérdéssel, hogy Széchényi Pált vajon megmérgezték-e. A feltételezés politikai, diplomáciai tevékenységével függ össze, valamint a test állapotával, mivel a mumifikálódást arzénmérgezéssel próbálták magyarázni. Vizsgálataink egyértelműen bebizonyították, hogy Széchényi Pál nem lett mérgezés áldozata, valamint hogy holttestét mesterségesen mumifikálták. A múmiavizsgálatok (röntgen, CT, endoszkóp, stb.) mellett különféle köröm-, szőrszál-, bőr- és szájnyálkahártya-minták, valamint porminták vételére került sor. Ahogy már említettem, a CT-felvételek alapján Széchényi Pál koponyájának pontos másolata és grafikus arcrekonstrukciója is elkészült A vizsgálatokat emlékkonferencia követte 2010-ben, ennek előadásaira épül az idén megjelenő tanulmánykötet.

 

Kerényi Tibor patológus professzor és Kristóf Lilla Alida Széchényi Pál múmiájának körméről mintát vesznek Nagycenken, 2007-ben.


Ön milyen személyes élményekkel lett gazdagabb a szervezés és a lebonyolítás során?

 

– A Széchényi Pál-kutatás nehézségeiről, örömeiről, a felmerülő problémákról őszintén írok a most megjelenő, Széchényi Pál érsek emlékezete című kötetünkben. Kétségtelen, hogy ez a kutatás volt az, amely nemcsak szakmailag „pörgetett fel”, hanem lelki síkon is átváltoztatott.

Molnár Erika antropológus a szent ereklyével, 2011-ben.

Talán a következő történet jobban megvilágítja azt a lelkiséget, amit átéltünk. A kislányommal voltam várandós, mikor a Győri Egyházmegyétől jött a felkérés a Szent László-kutatás megszervezésére és vezetésére. A vezetésre és koordinálásra az általam legjobbnak tartott két szakembert kértem fel, Patonay Lajos anatómust és Pálfi György antropológust, mert fizikailag lett volna lehetetlen, hogy minden fázist végig kísérjek egy pár hetes kisbabával. Azt azonban nem bírtam megállni, hogy be se nézzek a vizsgálatokra. Amikor családommal beléptünk a terembe, ahol az ereklyét vizsgálták a kollégák, sugárzó boldogsággal fogadtak (ők már a szent király hatása alatt voltak több mint egy napja). Hát, elég borzongató érzés fogott el. Emlékszem, csak álltunk az ereklye előtt, és alig tudtunk megszólalni. A koponyát gyönyörűnek találtam, igazi férfias vonásokkal, szép fejformával. A kollégák noszogattak, hogy a 4D vizsgálat után fogjam meg a koponyát, de nem voltam rá képes. Ki vagyok én, hogy megérintsem szent királyunk koponyáját? Csak álltam, és néztem, miközben a kislányom magamra kötve egy kendőben pihent. A fiam és a férjem mellettem álltak, és azt vettem észre, hogy a kisfiam figyelmesen nézi a koponyát és az éppen folyó vizsgálatot, és egyszer csak letérdel az ereklye előtt. Két és fél éves volt, de ösztönösen megérezhetett valamit a légkör különleges hangulatából. Nehéz leírni szavakkal, amit akkor éreztem. Büszke és boldog voltam, hogy a családommal részesei lehetünk mindezeknek.

A vizsgálatokat követő vasárnap volt az ereklye és a herma visszahelyezése a győri Bazilikában. Én nem tudtam elmenni, de a férjem jelen volt. Talán csak a gyermekeink születése után láttam őt ilyen megrendültnek. Elmesélte, hogy az egész esemény magasztos volt. A templomban a szokásos méltóságteljes csend mellett a szakrális erők mintha megmozdultak volna. A kispapok átszellemülten imádkoztak, amikor az ereklye visszakerült a hermába.

Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha minden magyar átélhetné azt, ami nekünk megadatott. Hálát adok az Égnek a „kiváltságért”, hogy lehetőséget kaptam nagyszerű őseink tudományos kutatásaira, és ezáltal a lelki megtisztulásra. A lelki utazás Széchényi Pállal kezdődött, és remélem, hogy még hosszú út vár rám.

Két, nagyon sikeres projekten vannak túl. Lehet-e már tudni, mi lesz a következő a hosszú úton?

–  2012 áprilisában két ókeresztény vértanúszent maradványainak (egész csontvázaknak) a radiológiai vizsgálatát végeztük el. Szükség lenne még egyéb orvosi, antropológiai kutatásokra, de nem tudom, hogy ezt mikor folytathatjuk. A két szent maradványai a mosonmagyaróvári Szent Gotthárd-plébániatemplomban találhatók. Hogy lesznek-e a jövőben további „egyházi jellegű” kutatásaim, azt majd a Jóisten eldönti.
Köszönettel tartozom a kutatásokban részt vett összes szakembernek, intézetvezetőnek, segítőnek, mert nélkülük nem lenne miről beszámolni! És a legfontosabb, köszönöm a Katolikus Egyház, és azon belül is a Győri Püspökség bizalmát!

Lejegyezte: Koncz János; Fényképezte: Nagy Károly Zsolt

A Széchényi Pál érsek életútjának és múmiájának kutatásában résztvevő szakemberek (2007-2012)
Balázsik Tamás művészettörténész, régész; tudományos munkatárs (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest).
Falk György mérnök; címzetes egyetemi docens (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) RPT üzletág igazgató (Varinex Informatikai Zrt., Budapest).
Fekete Károly mérnök; egyetemi docens (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Biotechnikai Kutatóközpont, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, Budapest).
Gabrieli Gabriella régész (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Soproni Múzeum, Sopron)
Glasz Tibor patológus; egyetemi docens (Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest).
Hargittai Péter mérnök; tudományos munkatárs (MTA Energiatudományi   
Kutatóközpont, Sugárkémiai Laboratórium, Budapest).
Istók Roland patológus; klinikai szakorvos (Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest).
Kardos Károly mérnök; egyetemi docens, rektorhelyettes, Széchenyi István Egyetem, Járműgyártási Tanszék, Győr).
Kas Géza történész; történelem-földrajz tanár (Városmajori Gimnázium, Budapest)
Kerényi Tibor patológus; egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest).
Kovács Melinda radiológus (Petz Aladár Megyei Oktatókórház, I. sz. Radiológiai Osztály, Győr).
Kozma István gépészmérnök; egyetemi tanársegéd (Széchenyi István Egyetem, Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, Győr), doktorandusz, (SzE, Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, Győr)
Kőnig Frigyes képzőművész; egyetemi tanár, rektor (Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest).
Kristóf Lilla Alida antropológus, muzeológus, radiográfus; doktorandusz (Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola, Embertani Tanszék, Szeged).
Lukácsi Zoltán irodalomtörténész; tanár, rektor (Győri Hittudományi Főiskola, Győr).
Miklósi-Sikes Csaba történész, muzeológus; nyugalmazott múzeumigazgató (Városi Múzeum, Sümeg).
Molnár Bence tanszéki mérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Biotechnikai Kutatóközpont, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, Budapest), doktorandusz (BME, Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola, Budapest)
Molnár Erika antropológus; egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged).
Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus, fotóművész, teológus; tudományos segédmunkatárs (MTA Néprajztudományi Intézet), doktorandusz (Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs).
Nemes András művészettörténész; főmuzeológus (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Soproni Múzeum, Sopron).
Pálfi György antropológus, paleopatológus; tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged).
Pap Ildikó antropológus, osztályvezető (Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár, Budapest)
Patonay Lajos anatómus, arc- állcsontsebész; laborvezető főorvos (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Klinikai és Anatómiai Laboratórium, Budapest).
Petneki Áron művelődéstörténész; nyugalmazott egyetemi tanár (Varsói Egyetem, Varsó).
Plachtovics Márk szájsebész, fogorvos (Központi Stomatológiai Intézet, Budapest).
Pohárnok László radiológus; nyugalmazott osztályvezető főorvos (Petz Aladár Megyei Oktatókórház, I. sz. Radiológiai Osztály, Győr), radiológus szakorvos (Euromedic Diagnostics Magyarország Kft., Győr).
Sarbak Gábor irodalomtörténész; MTA tudományos főmunkatárs (Magyar Tudományos Akadémia-Országos Széchényi Könyvtár, Res Libraria Hungariae Kutatócsoport, Fragmenta Codicum Műhely, Budapest).
Schrott Péter térképész; oktató, (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Biotechnikai Kutatóközpont, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, Budapest), doktorandusz (BME, Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola, Budapest)
Szikossy Ildikó antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár, Budapest)
Tóth Géza radiológus; egyetemi adjunktus, főorvos (Euromedic Diagnosztikai Központ, Budapest).
Tóth Vilmos történész, kulturális antropológus; külső munkatárs (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, Budapest).
Véghseő Tamás egyháztörténész; főiskolai tanár, rektor (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza), kutatócsoport-vezető (“Görögkatolikus Örökség” Kutatócsoport, Nyíregyháza).

A Szent László herma és a koponyaereklye kutatásában résztvevő szakemberek (2011-2012)
Balogh Attila idegsebész  (Országos Idegtudományi Intézet, Budapest)
Falk György mérnök  (Varinex Zrt, Budapest)
Fekete Károly mérnök (Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fotogrammetriai és Térinformatikai Tanszék, Budapest)   
Kardos Károly mérnök, rektorhelyettes (Széchenyi István Egyetem, Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék, Győr)  
Kozma István gépészmérnök, doktorandusz (Széchenyi István Egyetem, Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék, Győr)  
Kőnig Frigyes képzőművész, rektor (Képzőművészeti Egyetem, Budapest)  
Kristóf Lilla Alida antropológus, doktorandusz (Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola, Embertani Tanszék, Szeged)
Kustár Ágnes antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, Budapest)   
Lászik András igazságügyi DNS szakértő (Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)   
Lukácsi Zoltán irodalomtörténész, rektor (Győri Hittudományi Főiskola, Győr)  
Mende Balázs Gusztáv, antropológus, DNS szakértő (MTA Régészeti Intézet, Archeogenetikai Laboratórium, Budapest)   
Molnár Bence mérnök, doktorandusz (Műszaki és Gazdasátudományi Egyetem, Fotogrammetriai és Térinformatikai Tanszék , Budapest)  
Molnár Erika antropológus (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged) 

Pálfi György antropológus (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged)   
Pap Ildikó antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, Budapest)   
Patonay Lajos anatómus (Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-, és Fejlődéstani Intézet Alkalmazott és Klinikai Anatómiai Laboratórium, Budapest)    
Plachtovics Márk (Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-, és Fejlődéstani Intézet Alkalmazott és Klinikai Anatómiai Laboratórium)  
Pohárnok László osztályvezető főorvos (Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház, I. sz. Radiológiai Osztály, Győr)   
Schrott Péter térképész, doktorandusz (Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fotogrammetriai és Térinformatikai Tanszék, Budapest)   
Szatmári Ferenc orvos igazgató (Euromedic Diagnostics Magyarország Kft., Győr     
Tóth Miklós  fül-orr-gégész – Landeskrankenhaus, HNO Abt. Salzburg)   
   
Állóképi dokumentáció: Nagy Károly Zsolt fotográfus, kulturális antropológus, MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest

Hozzászólások

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket