Minden a háziasítással kezdődött!
Számos korábbi vizsgálat – többek között az ELTE Etológia Tanszék kutatásai – is megmutatták, hogy a kutyák meglepően fejlett, már-már „emberszerű” szociális és kommunikatív képességekről tesznek tanúbizonyságot.
Fotó: dreamstime
Több kísérlet is azt bizonyította, hogy egyes feladatokban, például az emberi mutatás követésében, a kutyák nem csak vadon élő rokonaikat – a farkasokat – múlják felül, de az ember közeli rokonainál – a csimpánzoknál – is jobban teljesítenek. Mindezek ellenére többen a mai napig vitatják azt az elképzelést, hogy ezen fejlett szociális képességek megjelenése a háziasításnak köszönhető.
Annak érdekében, hogy a háziasítás szerepét közelebbről is tanulmányozhassuk a kutya mellett egy másik házikedvenc – a görény –, emberrel szemben tanúsított viselkedését is megvizsgáltuk, és ezt hasonlítottuk vadgörény hibridekhez.
Eredményeink megmutatták, hogy mind a házi görények, mind a kutyák jobban tolerálták a szemkontaktust a gazdájukkal szemben, mint egy idegennel. A vad hibridek nem tettek különbséget a két ember között. A házi görények és a kutyák akkor is hajlamosabbak voltak a gazdájukat választani, amikor arról kellett dönteniük, hogy két ember közül kitől vesznek el egy jutalomfalatot; a vad hibrideknél ez a különbségtétel nem volt megfigyelhető. A házi görények a kutyákhoz hasonlóan arra is képesek voltak, hogy az ember különböző mutató jelzései alapján kiválasszanak egy jutalomfalatot rejtő cserepet, míg a vad hibridek az emberi jelzésektől függetlenül, véletlenszerűen választottak.
Összességében tehát azt tapasztaltuk, hogy a házi görények inkább a kutyához, nem a vad görényekhez hasonlóan viselkedtek. Mindezen eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás során kedvenceink alkalmazkodtak az emberi környezethez, és számos olyan szociális képességre tettek szert, amely megkönnyíti az emberrel történő hatékony együttműködést.
Forrás: Hernádi Anna, Kis Anna, Turcsán Borbála és Topál József/ ELTE Etológia Tanszék
Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?
A gépek precízebbek, objektívebbek az embernél, de vajon megbízhatóbban is moderálnak? Egy új kutatás tisztázta a kérdést.
Az agyban dajkaként funkcionáló mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói (X)
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként írta le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét.
Az első kisbolygó-eltérítő teszt
A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.
Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon
40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.
Milyen régi egy ujjlenyomat?
Bár a krimikben mindig könnyen kiderül, mikor is hagyták az épp vizsgált ujjlenyomatot, ám a valóságban távolról sem egyszerű megállapítani ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
