A zebrahalak ismét segítenek

Fotó: blog.amsvans.com

Napjainkban a világ számos pontján a patkányok, egerek helyett, ezeket a mintegy hat centiméteres helyes kis halacskákat használják laborvizsgálatokban. Az ausztrál Monash Egyetem Regeneratív Orvostudományi Intézetének (ARMI) doktora Yona Goldshmith és Peter Currie, az intézetigazgató professzora – a zebrahalak izomregenerálódásának szaktekintélye –által vezetett csoport felfedezte, egy fehérjében rejtezik a titok nyitja. Reményadó eredményeikről a Journal of Neuroscience-ben számoltak be, melyeknek remélhetően a humán gyógyászatban is haszna lehet, hisz elvezethetnek annak megfejtéséhez, miként lenne lehetséges a gerincvelő-regenerálódás aktiválása az embereknél, avagy mint lehetne ennek folyamatát elősegíteni.

A tudomány mai állása szerint, hogy ha az emlősöknek, így az embernek is megszakad a gerincvelője, az elkerülhetetlenül valamilyen szintű bénuláshoz vezet.  Az új felismerés utat nyithat a paraplégia (alsó végtagok bénulása) és a quadriplégia (négy végtagra, vázizomra kiterjedő, részleges vagy teljes bénulás) esetében a szó szerint érzékelhető eredményeket produkáló terápia irányába.

Mint azt Currie a Monash Egyetem honlapján olvasható cikkben vázolta, „mikor a gerincvelő embereknél s más emlősöknél elszakad, immunrendszerük rögvest működésbe lépve speciális gliasejteket aktivál megakadályozva a bevérzést”. Ennek során az idegrendszer munkásainak tartott gliasejtek szaporodásnak indulnak, így gátolva a vérzést. Azonnal jönnek tehát, és igyekeznek megoldani a felmerülő problémát, csakhogy a professzor szerint az így képződő hegek megakadályozzák az idegi impulzusok áramoltatását az agyba, no és a környező idegsejtek behatolását a sebbe.  Ennek következtében pedig bénulás áll be. A sejttest felőli ingerületet az axonok vezetik, ám a károsodás miatt egyik végén se képesek áthatolni a gliasejtes hegen. Currie szerint ez a tény képezi a legkomolyabb akadályt az emlősök gerincvelő-regenerációjának.  Ezzel szemben a zebrahalakban olyanfajta hidak képződnek ilyes esetekben, melyek azon túl, hogy átfogják a sérülés helyét, az axonok áthatolását is lehetővé teszik oly módon, hogy gerincvelőjük regenerálódása két hónapon belül teljes mértékben megvalósul, méghozzá olyannyira, hogy meg se tudnánk mondani, annak előtte egyáltalán volt-e ott bármiféle seb. 

Mindez egy fehérjének, az ún. fibroblaszt növekedési faktornak (FGF) köszönhető, ami jótékonyan szabályozza a glia alakját. Ebben van a különbözőség emberek és e halak gerincsérülésekre adott öngyógyító válaszlépéseiben.

Hogy még pontosabb legyen a kép, megkérdeztem Peter Currie-t, aki a fentieket a következőkkel egészíti ki: „Az FGF a bipoláris morfológia által vezérli a gliát, ez által válik vékonnyá és hosszúkás alakúvá. Ezek a hosszú, vékony kolbász alakú sejtek ezután lesznek képesek áthidalni a lézió helyét, ahol a gerincvelő megtört, majd az idegsejtek axonjai a képződő hídon már tudják regenerálni és reinnerválni (testrésznek idegekkel való újbóli ellátása) az érintett célterületet.”

Mivel a kutatás során arra is rámutattak, hogy a zebrahalak e fehérjéjét manipulálni is lehetne annak érdekében, hogy még jobban felgyorsítsák a szöveti regenerációt, rákérdeztem, hol tart ma, úgy általában a gerincvelő-sérülés gyógymódjának kutatása. Ennek kapcsán a következőket mondta Peter Currie: „Általánosságban elmondható, hogy nincs rá gyógymód. Őssejt-kezelések ugyan már folynak, azonban kevés az ígéretes eredmény.” Végül bizakodóan beszámolt róla, hogy jelenleg már az FGF egereknél betöltött szerepét tesztelik. Náluk, az emberhez hasonlóan nem regenerálódik a gerincvelő-sérülés.
Reményeik szerint, nevezett fehérjét idővel képesek lesznek majd használni az emberek gerincvelő-sérüléseinek gyógyítása során is.

Írta: Csibrányi Zoltán

Kapcsolódó cikk: Mi kell egy végtag újranövesztéséhez?