Hol vagy “isteni” részecske?
Az új elementáris részecske, amelynek felfedezését ez év júliusában jelentették be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, úgy viselkedik, mint az "isteni" részecskeként emlegetett Higgs-bozon, ám tulajdonságai kevésbé "egzotikusak", mint várták - hangzott el Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.
Fotó: CERN
A CERN fizikusai a nagy hadronütköztető (LHC) két kísérletében (ATLAS és CMS) nyert eredményeket ismertetve rámutattak, hogy nagy valószínűséggel arról a Higgs-bozonról van szó, amely a többi részecske tömegéért felelős.
A tízmilliárd eurós költséggel megépített LHC elsődleges célja a Higgs-bozon felfedezése, amely nélkül a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő “részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok. Az “isteninek” is nevezett részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a “rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben (SM). A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok, míg ez év júliusában a CERN fizikusai bejelentették, hogy 5 szigma bizonyossággal felfedezték.
A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozást mutathat, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.
“Korai még bárminemű végkövetkeztetéseket levonni, de a részecske egyre jobban emlékeztet a Higgs-bozonra” – hangsúlyozta Pauline Gagnon, az LHC Atlas-kísérletének fizikusa, aki részt vett az adatok elemzésében. Oliver Buchmüller, a CMS-kísérlet résztvevője szerint is egyre erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek.
A CERN fizikusai azonban abban is reménykedtek, hogy a Higgs-bozon felfedezése valamiféle bizonyítékot szolgáltat például a szuperszimmetria (SUSY) elméletére, a sötét energiára és sötét anyagra, csupa olyasmire, ami túlmegy a standard modellen, egyfajta “új fizikára” nyit kaput, ennek azonban egyelőre semmi jele. (A SUSY szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, ezek fontos összetevői lehetnek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagnak).
Az Európai Nukleáris Kutatási Intézet fizikusai azonban nem adják fel a reményt, hogy valami sokkal egzotikusabbra bukkannak.
“Részletesen meg kell határoznunk az új részecske összes tulajdonságát, időbe telik, míg megértjük valódi természetét” – hangsúlyozta a szuperszimmetriával foglalkozó Oliver Buchmüller.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Az LHC újabb eredményei
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
