Márk, Ányos2025. április 25., péntek
Tudomány

Tároljuk felhőben az adatokat?!

National Geographic Magyarország

Az adatátvitelnek és adatraktározásnak exponenciálisan növekvő igénye a szűken vett technológián túl energiagazdálkodási és környezetvédelmi kérdéseket is felvet.

Az adatközpontok tele vannak szerverekkel, ezek maguk is számítógépek, egyenként is nagyra méretezett, adatfeldolgozásra optimalizált, teljesítményük összeadódik, csak épp sem billentyűzet, sem monitor nem tartozik hozzájuk.

Jeff Rothschild – a Facebook jelenlegi alelnöke és műszaki vezetője – még 2006-ban szembesült egy olyan problémával, amelyre azonnali megoldást kellett találnia. A számítógépeket tápláló villamos energia ugyanis túlhevítette az Ethernet-aljzatokat és más fontos alkatrészeket, így félő volt, hogy a túlterhelt szerverek „elfüstölnek”.

A cég akkoriban egy 18 x 20 méteres helyet bérelt. Ott álltak állványba szerelve a szerverek, rajtuk a közösségi oldal felhasználóinak összes tárolandó és feldolgozandó adatával.

Gyors gondolkodású ember lévén, Rothschild valamennyi fellelhető emberét azonnal riasztotta, hogy vásároljanak fel mindent, amivel csak hűteni lehet, így a légkondicionálással sikerült is elérni a kívánt hatást. A Facebook szerverei túlélték a forrósodást, és nem kellett szüneteltetni a szolgáltatást.

Mindez, valamivel több mint hat éve történt, akkor, amikor a közösségi oldalnak „mindössze” tízmillió felhasználója volt, és őket egyetlen szervertelephely szolgálta ki. Mára viszont a közel egymilliárd ember által generált információ nagyságrendekkel nagyobb és több hasonló létesítmény üzemeltetését követeli meg: az adatközpontokban hosszú sorokban, százezer négyzetméternyi területeket elfoglalva állnak a szerverek, és a megfelelő hőmérséklet biztosításáról valamennyi helyen ipari hűtőrendszerek gondoskodnak.

A legnagyobb közösségi oldal szerverei csekély töredékét hasznosítják a több tízezer adatközpont kapacitásainak – ennyi szükséges a digitális információrobbanás világméretű kiszolgálásához. Elképesztő mennyiségű adat lendül mozgásba vagy épp raktározódik el minden nap.
A The New York Times című napilap egy éven keresztül próbálta kideríteni, hogy mennyire környezetbarát az információtechnológiai iparnak ez az alapvető alkotóeleme.

Dokumentumok bizonyítják, hogy a legtöbb adatközpont a tervezési fogyatékosságok miatt hatalmas energiamennyiséget fogyaszt, hihetetlenül pazarló módon. Az online cégek jellemzően csúcsra járatják a létesítményeket, függetlenül a tényleges kereslettől, ennek eredményeként pedig az adatközpontok által igénybe vett villamosenergia-kapacitás 90 százaléka megy veszendőbe.

Áramszünetek ellen egy sor dízelgenerátor állnak készenlétben. A hatóságok egyre gyakrabban teszik felelőssé a levegőtisztasági szabályok megsértéséért az adatközpontokból származó szennyezést.  Az Egyesült Államok toxikus légszennyezettségi lajstromán, a Szilícium-völgy számos adatközpontjának – mint a legnagyobb dízelszennyezőnek – a nevét lehetett olvasni.

A megkérdezett szakértők mintegy 30 milliárd wattra teszik a világban működő „digitális raktárak” energiafelhasználását, ami hozzávetőleg 30 atomerőmű termelésével egyenértékű. Becslések szerint ebből, az egyesült államokbeli adatközpontok fogyasztása egynegyed és egyharmad közé tehető, és egyetlen adatközpont is több energiát fogyaszt, mint egy közepes méretű város.

A tanácsadó cég tanulmánya 70 nagy adatközpont mintegy 20 000 szerverének működési sajátosságait elemezte. A szerverek üzemeltetésére megbízók között éppúgy akadtak gyógyszergyárak vagy hadiipari vállalkozások, mint bankok, médiacégek és kormányzati szervek. Természetesen” egyikük sem adta nevét a felméréshez, mondván, az iparági titok, és ha valaki például, a feldolgozóipar területén tevékenykedne hasonló szellemben, egy percig sem maradhatna tovább a piacon, ha ilyesmi derülne ki róla.

Néhány cég ugyanakkor azt állítja, hogy teljes egészében újraterveztette szoftver- és hűtőrendszereit az energiapazarlás csökkentése érdekében. Köztük van a Facebook és a Google is. A harmadik negyedévben nyilvánosságra hozott információk szerint a Google adatközpontjainak fogyasztása közel 300 millió, a Facebooké pedig mintegy 60 millió watt.

Az EMC és az IDC közös becslése szerint az elmúlt évben több mint 1,8 billió gigabájtnyi digitális információ keletkezett világszerte, melynek háromnegyed részét hétköznapi felhasználók generálták. Mondani sem kell, hogy ennek az irgalmatlanul nagy adatmennyiségnek a tárolásáért és kezeléséért hihetetlenül éles verseny folyik. Az IDC adatai szerint ma már több mint hárommillió, különböző méretű adatközpont áll versenyben.
A megoldás, egyes iparági szakértők szerint, a felhőben rejlik. A számítási tevékenység központosításával és az úgynevezett virtualizációval, mely lényegében lehetővé teszi, hogy a kiszolgálók egy rugalmas, a felhasználók aktuális igényeihez méretezhető rendszerben egyesítsék erőforrásaikat, nagy és hatékonyan működő adatközpontok alakíthatók ki.

Mások viszont kételyüknek adnak hangot a felhővel kapcsolatban.
„A felhő csak megváltoztatja azt a helyet, ahol az alkalmazások futnak – állítja Hank Seader, az Uptime Institute kutatásért és oktatásért felelős ügyvezető igazgatója. – Közben pedig minden folyamat valahol egy adatközpontban zajlik.”

Forrás: MTI

Hozzászólások

Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?

Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?

Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.

Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak

Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak

Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.

Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók

Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók

Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.

Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt

Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt

Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.

A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja

A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja

Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.

National Geographic 2025. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket