Tároljuk felhőben az adatokat?!

Az adatközpontok tele vannak szerverekkel, ezek maguk is számítógépek, egyenként is nagyra méretezett, adatfeldolgozásra optimalizált, teljesítményük összeadódik, csak épp sem billentyűzet, sem monitor nem tartozik hozzájuk.

Jeff Rothschild – a Facebook jelenlegi alelnöke és műszaki vezetője – még 2006-ban szembesült egy olyan problémával, amelyre azonnali megoldást kellett találnia. A számítógépeket tápláló villamos energia ugyanis túlhevítette az Ethernet-aljzatokat és más fontos alkatrészeket, így félő volt, hogy a túlterhelt szerverek „elfüstölnek”.

A cég akkoriban egy 18 x 20 méteres helyet bérelt. Ott álltak állványba szerelve a szerverek, rajtuk a közösségi oldal felhasználóinak összes tárolandó és feldolgozandó adatával.

Gyors gondolkodású ember lévén, Rothschild valamennyi fellelhető emberét azonnal riasztotta, hogy vásároljanak fel mindent, amivel csak hűteni lehet, így a légkondicionálással sikerült is elérni a kívánt hatást. A Facebook szerverei túlélték a forrósodást, és nem kellett szüneteltetni a szolgáltatást.

Mindez, valamivel több mint hat éve történt, akkor, amikor a közösségi oldalnak „mindössze” tízmillió felhasználója volt, és őket egyetlen szervertelephely szolgálta ki. Mára viszont a közel egymilliárd ember által generált információ nagyságrendekkel nagyobb és több hasonló létesítmény üzemeltetését követeli meg: az adatközpontokban hosszú sorokban, százezer négyzetméternyi területeket elfoglalva állnak a szerverek, és a megfelelő hőmérséklet biztosításáról valamennyi helyen ipari hűtőrendszerek gondoskodnak.

A legnagyobb közösségi oldal szerverei csekély töredékét hasznosítják a több tízezer adatközpont kapacitásainak – ennyi szükséges a digitális információrobbanás világméretű kiszolgálásához. Elképesztő mennyiségű adat lendül mozgásba vagy épp raktározódik el minden nap.
A The New York Times című napilap egy éven keresztül próbálta kideríteni, hogy mennyire környezetbarát az információtechnológiai iparnak ez az alapvető alkotóeleme.

Dokumentumok bizonyítják, hogy a legtöbb adatközpont a tervezési fogyatékosságok miatt hatalmas energiamennyiséget fogyaszt, hihetetlenül pazarló módon. Az online cégek jellemzően csúcsra járatják a létesítményeket, függetlenül a tényleges kereslettől, ennek eredményeként pedig az adatközpontok által igénybe vett villamosenergia-kapacitás 90 százaléka megy veszendőbe.

Áramszünetek ellen egy sor dízelgenerátor állnak készenlétben. A hatóságok egyre gyakrabban teszik felelőssé a levegőtisztasági szabályok megsértéséért az adatközpontokból származó szennyezést.  Az Egyesült Államok toxikus légszennyezettségi lajstromán, a Szilícium-völgy számos adatközpontjának – mint a legnagyobb dízelszennyezőnek – a nevét lehetett olvasni.

A megkérdezett szakértők mintegy 30 milliárd wattra teszik a világban működő „digitális raktárak” energiafelhasználását, ami hozzávetőleg 30 atomerőmű termelésével egyenértékű. Becslések szerint ebből, az egyesült államokbeli adatközpontok fogyasztása egynegyed és egyharmad közé tehető, és egyetlen adatközpont is több energiát fogyaszt, mint egy közepes méretű város.

A tanácsadó cég tanulmánya 70 nagy adatközpont mintegy 20 000 szerverének működési sajátosságait elemezte. A szerverek üzemeltetésére megbízók között éppúgy akadtak gyógyszergyárak vagy hadiipari vállalkozások, mint bankok, médiacégek és kormányzati szervek. Természetesen” egyikük sem adta nevét a felméréshez, mondván, az iparági titok, és ha valaki például, a feldolgozóipar területén tevékenykedne hasonló szellemben, egy percig sem maradhatna tovább a piacon, ha ilyesmi derülne ki róla.

Néhány cég ugyanakkor azt állítja, hogy teljes egészében újraterveztette szoftver- és hűtőrendszereit az energiapazarlás csökkentése érdekében. Köztük van a Facebook és a Google is. A harmadik negyedévben nyilvánosságra hozott információk szerint a Google adatközpontjainak fogyasztása közel 300 millió, a Facebooké pedig mintegy 60 millió watt.

Az EMC és az IDC közös becslése szerint az elmúlt évben több mint 1,8 billió gigabájtnyi digitális információ keletkezett világszerte, melynek háromnegyed részét hétköznapi felhasználók generálták. Mondani sem kell, hogy ennek az irgalmatlanul nagy adatmennyiségnek a tárolásáért és kezeléséért hihetetlenül éles verseny folyik. Az IDC adatai szerint ma már több mint hárommillió, különböző méretű adatközpont áll versenyben.
A megoldás, egyes iparági szakértők szerint, a felhőben rejlik. A számítási tevékenység központosításával és az úgynevezett virtualizációval, mely lényegében lehetővé teszi, hogy a kiszolgálók egy rugalmas, a felhasználók aktuális igényeihez méretezhető rendszerben egyesítsék erőforrásaikat, nagy és hatékonyan működő adatközpontok alakíthatók ki.

Mások viszont kételyüknek adnak hangot a felhővel kapcsolatban.
„A felhő csak megváltoztatja azt a helyet, ahol az alkalmazások futnak – állítja Hank Seader, az Uptime Institute kutatásért és oktatásért felelős ügyvezető igazgatója. – Közben pedig minden folyamat valahol egy adatközpontban zajlik.”

Forrás: MTI