Beszámoló világhírű hazai kutatásokról
A Lendület program keretében 2011-ben támogatást nyert, 16 kutatócsoport vezetői meggyőző és előremutató kutatási sikerekről, új kutatási irányokról és világszínvonalú kutatási környezet kialakításáról számoltak be.
Fotó: MTA
“A Lendület olyan kutatásfinanszírozási modell, amely az akadémiai kutatóhálózat és a hazai egyetemek versenyképességének növelése mellett a kutatói utánpótlás biztosítását is elősegíti” – mondta a kiválósági program tavalyi nyerteseinek beszámolóján Pálinkás József, az MTA elnöke.
Az MTA által tavaly az egyetemekre is kiterjesztett kiválósági program keretében jelenleg 65 Lendület-kutatócsoport működik: 39 az Akadémia kutatóintézet-hálózatában, 26 pedig az egyetemeken.
A 16 „lendületes” csoport kutatói az első egy év során olyan jelentős részeredményekre jutottak, amelyekkel eddigi elfogadott téziseket bizonyítottak vagy cáfoltak meg.
Az emberi bőr védelmi rendszerét kutató Bíró Tamás a Debreceni Egyetemen rendezett be új sejt- és szövettenyésztő laboratóriumot. A kutató szerint túlhaladott az a nézet, hogy a faggyúmirigyek a bőrben kizárólag a faggyútermelésért felelősek.
A Semmelweis Egyetemen a cukorbetegség kezelését és gyógyítását kutató Fekete Andrea csoportja első évi eredményeiről 8 nemzetközi és 3 magyar publikációban, 2 könyvfejezetben, valamint számos nemzetközi, illetve hazai előadás formájában számolt be és egy, a vesefibrózis gátlásával kapcsolatos szabadalmi bejelentést is elindított.
A Semmelweis Egyetemen az igen kevéssé ismert peroxidazin (PXDN) és a perodixazin-szerű (PXDNL) fehérjék kutatásával foglalkozó, Geiszt Miklós vezette csoport egy speciálisan e célra előállított PXDN-hiányos egértörzsön kezdett ígéretes vizsgálatokat. A kutatókhoz csatlakozott egy Cambridge-ben dolgozó, a kutatási téma iránt elkötelezett fiatal tudós is.
Az idegsejtek információfeldolgozását vizsgáló Makara Judit és csapata, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében korszerű labort rendezett be, amerikai kutatókkal közösen elért eredményeit az egyik legrangosabb tudományos újság, a Nature közölte.
A Pécsi Tudományegyetemen Reglődi Dóra és csapata több jelentős eredményt el a szervezetben széles körben előforduló hipofízis-adenilát-aktiváló polipeptid (PACAP) vizsgálata során. Igazolta egyebek mellett, hogy szaruhártya-sérülés után a PACAP szemcseppként való alkalmazása jelentősen gyorsítja a gyógyulást.
Derényi Imre fizikus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen olyan informatikai fejlesztést végzett el, amelynek révén lehetőség nyílik a molekuláris szintű biológiai folyamatok fizikai hátterének feltárására.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában Domokos Péter fizikus, kvantummérés-csoportjával tíz tudományos cikket jelentetett meg neves szakmai folyóiratokban.
Jelentős informatikai fejlesztésről számolt be az MTA Atommagkutató Intézetében csoportot alakító Kovács Tamás György is. A világon elsőként jutottak arra a felismerésre, hogy a kvarkok egy részére nem a megszokott kiterjedt, hullámszerű állapot jellemző, hanem ezek a részecskék térben lokalizált pozíciót foglalnak el. Eredményük fontos szerepet játszhat a számítógépek továbbfejlesztésében.
A Budapesti Műszaki Egyetemen az Egzotikus Kvantumfázisok csoportot vezető Zaránd Gergely fizikusnak és társainak francia kutatókkal közösen a világon először sikerült nagy frekvenciás méréseket végezni egy egyelektron-tranzisztoron.
Magyarországon egyedülálló, csontszövettani vizsgálatokra alkalmas laboratóriumot rendezett be a Lendület támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Ősi Attila paleontológus, aki tavaly egy új, kistermetű dinoszaurusz maradványait tárta fel, megkezdte a páncélos dinoszauruszok többirányú vizsgálatát, és rekonstruálta egy repülőhüllő-faj egyedfejlődési stratégiáját is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimeket kutató Kovács Mihály biokémikus és csapata bizonyította, hogy az eddigi elméletekkel szemben a miozin motorfehérjék fő szerepe nem az aktív mozgatás, hanem a sejtváz szálainak rendezése.
A gyógyszerkutatásban új irányt jelentő programozható, mesterséges láncszerkezetű molekulák létrehozásán dolgozó Martinek Tamás vegyész és a Szegedi Tudományegyetemen megalakult csoportjának a világon elsőként sikerült a legnagyobb átmérőjű hélixet előállítani, amely az adott anyag oldhatóságát kedvezően befolyásolhatja.
Két szemmozgatást követő eszközzel és egy új fonetikai hangstúdió kialakításával fejlesztette laboratóriumát az MTA Nyelvtudományi Intézetében kutató Surányi Balázs. A nyelvi alrendszerekkel kapcsolatos vizsgálatairól hét publikációt jelentetett meg és 13 előadást tartott.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában az ökoszisztémák működésének vizsgálatára önálló kutatócsoportot alakító Báldi András vizsgálatai során arra jutott, hogy a biológiai sokféleség elősegíti a biológiai védekezést, és ebben óriási szerep jut erdőknek, amelyek eredeti állapotban való megtartása a biológiai védekezés alapja.
Bányai Krisztián az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában lévő rendszerek hozzásegítik, hogy a vizsgált klinikai vagy kórbonctani mintákban megtalálja a kórokozók örökítő anyagának nyomait, illetve lehetőséget nyújt új vírusok, mikroorganizmusok teljes genetikai állományának feltérképezésére.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában a genom stabilitását vizsgáló Szüts Dávid ugyancsak korszerű laboratóriumot rendezett be, ahol az úgynevezett karcinogén mutációk kialakulásának modellezésében ért el eredményeket. Vizsgálataik szerint a DNS-nek szükséges a stabilitás, ugyanakkor nagyfokú változásra is szüksége van, mert ez az evolúció hajtóereje.
Forrás: MTA