Széchenyi-díjas genetikus
Kosztolányi György genetikus úgy érzi, a Széchenyi-díj nála egy folyamat elismerése, és erőt ad egyre nagyobb felelősséggel végzett munkájának folytatásához.
Fotó: MTA
Az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanára a genetikailag sérült csecsemők, kisgyermekek kórfelismerése és gyógyítása terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói és oktatói munkásságának, szakmai közéleti tevékenységének elismeréséért vehette át a kitüntetést 2013. március 15-én, Budapesten.
A professzor az MTI-nek azt mondta: abban, hogy orvosként a genetikával kezdett foglalkozni, nagy szerepe volt mesterének, Méhes Károlynak, illetve annak is, hogy hamar rájött, ez a filozofikus gondolkodást is igénylő tudományág áll hozzá a legközelebb.
Megjegyezte, hogy eredményei közül a PTE Orvosi Genetikai és Gyermek-fejlődéstani Intézetének létrehozására a legbüszkébb, ahol azt a szemléletet követik, hogy a genetika megértéséhez nem elég az örökítő anyag részleteinek feltárása. “Az egyre korszerűbb biotechnológiai módszerekkel nyert adatok csak az ember testi, szellemi tulajdonságira, ezek fejlődésének sajátságaira vetítve értelmezhetők” – jelentette ki.
Kosztolányi György a genetika legizgalmasabb kérdésének nevezte annak elemzését, hogy az egyre finomabb módszerekkel megállapított, az úgynevezett normálistól való eltérések ok-okozati összefüggésben vannak-e az adott rendellenességgel. “Ha ezt nem vizsgáljuk kritikusan, nagy hibákat követhetünk el, hiszen mindenkiben találhatunk örökletes vagy szerzett hibát, csak az a kérdés, hogy abból lesz-e baj vagy sem” – mondta.
Az akadémikus felelősségteljes, etikai és filozófiai gondolkodást egyaránt igénylő feladatnak nevezte a genetikai tanácsadást. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyén ilyen jellegű, esetenként későbbi betegségére utaló speciális adatainak közlése rendkívüli körültekintést igényel. “Egy egészséges embernek azt mondani, hogy 5-10 év múlva súlyos beteg lehet, egészen más, mint egy baleset sérültjét kórházba szállítani és megoperálni” – hangsúlyozta.
A professzor jövőbeni terveivel kapcsolatban arról szólt, hogy koránál fogva már sokkal inkább elméleti kérdésekkel, eddigi észleléseinek, eredményeinek összegzésével foglalkozik. Érdekli, hogy az idő függvényében hogyan változik az ember génaktivitása, mert ebben még hiányosak az ismeretek. Példaként hozta fel, hogy egy környezeti ártalom nem ugyanúgy hat egy gyermek, mintegy egy idős ember génállományára, és egy gyermek vizsgálati eredménye felnőtt korára megváltozhat.
Forrás: MTI
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
A mentális betegségek öregítik a testet
Kronológiai életkoruknál idősebbnek mutatkoznak a mentális betegségekben szenvedők vérvizsgálati eredményeik alapján.
A szeme se állt jól, mégis kiváló vadász lehetett
A 3 millió évvel ezelőtt élt erszényes kardfogú szemének elhelyezkedése ellenére is jól láthatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
