Nanotechnológia az építészetben
Öntisztuló üvegfelületek, antibakteriális padló, légszennyezettséget csökkentő beton, hőszigetelő, páraáteresztő festékbevonat – csak néhány a jövő építőanyagai közül.
Homlokzati hőszigetelő bevonat elektronmikroszkópos felvétele.
Fotó: thermoshield.hu
Az említett termékek alapja a nanotechnológia. A 2013. március 21-én megrendezett Építész Tervezői Napon első ízben szenteltek egy egész konferenciát a nanotechnológiai termékek és újdonságok bemutatására.
A rendezvény apropóját, részben a júliustól életbe lépő új Építési Termékről szóló rendelet adta, mi szerint az építésztervezőkre hárul az építési termékek jellemzőinek alapos megismerése és meghatározása a kiviteli /engedélyeztetési tervben. A feladat nem kis kihívást jelent, hiszen az elmúlt években olyan nanostruktúrájú építőanyagok is megjelentek, mint az antibakteriális felületek, vagy az erdetileg a NASA űrrepülőgépei számára kifejlesztett hőszigetelő „nanofesték”.
Orbán József, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető tanára, a nanotechnológia hazai szaktekintélye, a rendezvény egyik előadója elmondta: „A nanoméretű anyagok alkalmazása során a szokásostól eltérő törvényszerűségek és új tulajdonságok érvényesülnek. Például a nanostrukturális anyagok a szerkezeti méretükből adódóan megakadályozzák a hő áramlását, az ennyire kis mérettartományban ugyanis nincsenek meg a hő terjedéséhez szükséges feltételek. A nanotechnológia építőipari alkalmazását tekintve a hőszigetelés területén a legszembetűnőbb az eltérés a normál méretű és a nanoszerkezetű anyagok tulajdonsága és viselkedése között, ezért hasznosításuk is itt a legcélszerűbb” – nyilatkozta a szakember.
Az épületek energiatakarékossági hatékonysága nemcsak jövőbeni igény, hanem már a jelenben is egyre égetőbb szükség. Az Energiaklub módszertani központ kutatása szerint az ingatlanok hőszigetelésével az energia 30-40 százaléka megspórolható. A nanostruktúrájú szigetelések és bevonatok előnye, hogy a rossz épületfizikai adottságú ingatlanok utólagos szigetelése is könnyedén elvégezhető, így nem „bundáskenyér-effektus” szerint kell burkolni az épületeket, hanem elegendő néhány milliméter vagy centiméter vastag bevonat.
Forrás: OGH/ ng.24.hu
A lakosság is segíthet az új kullancsfajok felderítésében
A citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít.
Fél dekánál több só már sok!
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek és italok sótartalmának csökkentésére. A szervezet napi 5 grammnál kevesebb sófogyasztást ajánl - tette közzé a hírt az MTI.
Nanotechnológia segíthet a bélrák gyógyításában
A gyógyszerek eljuttatásában lehetne szerepe a technológiának, így sokkal hatékonyabbá tehető a világ harmadik leggyakoribb és második leghalálosabb daganatos megbetegedésénél.
Sikeres volt a SpaceX tesztje
Úgy tűnik, végre a prototípus mellé szegődött a szerencse, a Starship SN15 ezúttal sikeresen és épségben landolt a teszt végén.
Tényleg 150 emberrel lehet közeli kapcsolatunk?
Robin Dunbar brit antropológus az 1990-es években az agy szerkezetéből kiindulva arra jutott, hogy egy ember kényelmesen nagyjából 150 közvetlen kapcsolatot képes fenntartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
