Nanotechnológia az építészetben
Öntisztuló üvegfelületek, antibakteriális padló, légszennyezettséget csökkentő beton, hőszigetelő, páraáteresztő festékbevonat – csak néhány a jövő építőanyagai közül.
Homlokzati hőszigetelő bevonat elektronmikroszkópos felvétele.
Fotó: thermoshield.hu
Az említett termékek alapja a nanotechnológia. A 2013. március 21-én megrendezett Építész Tervezői Napon első ízben szenteltek egy egész konferenciát a nanotechnológiai termékek és újdonságok bemutatására.
A rendezvény apropóját, részben a júliustól életbe lépő új Építési Termékről szóló rendelet adta, mi szerint az építésztervezőkre hárul az építési termékek jellemzőinek alapos megismerése és meghatározása a kiviteli /engedélyeztetési tervben. A feladat nem kis kihívást jelent, hiszen az elmúlt években olyan nanostruktúrájú építőanyagok is megjelentek, mint az antibakteriális felületek, vagy az erdetileg a NASA űrrepülőgépei számára kifejlesztett hőszigetelő „nanofesték”.
Orbán József, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető tanára, a nanotechnológia hazai szaktekintélye, a rendezvény egyik előadója elmondta: „A nanoméretű anyagok alkalmazása során a szokásostól eltérő törvényszerűségek és új tulajdonságok érvényesülnek. Például a nanostrukturális anyagok a szerkezeti méretükből adódóan megakadályozzák a hő áramlását, az ennyire kis mérettartományban ugyanis nincsenek meg a hő terjedéséhez szükséges feltételek. A nanotechnológia építőipari alkalmazását tekintve a hőszigetelés területén a legszembetűnőbb az eltérés a normál méretű és a nanoszerkezetű anyagok tulajdonsága és viselkedése között, ezért hasznosításuk is itt a legcélszerűbb” – nyilatkozta a szakember.
Az épületek energiatakarékossági hatékonysága nemcsak jövőbeni igény, hanem már a jelenben is egyre égetőbb szükség. Az Energiaklub módszertani központ kutatása szerint az ingatlanok hőszigetelésével az energia 30-40 százaléka megspórolható. A nanostruktúrájú szigetelések és bevonatok előnye, hogy a rossz épületfizikai adottságú ingatlanok utólagos szigetelése is könnyedén elvégezhető, így nem „bundáskenyér-effektus” szerint kell burkolni az épületeket, hanem elegendő néhány milliméter vagy centiméter vastag bevonat.
Forrás: OGH/ ng.24.hu
Az európaiak érkezése előtt is volt lepra az Újvilágban
Sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy a lepra óvilági betegség, és Amerikába csak az európai hódítások során jutott el.
Már a kréta időszakban is fészkeltek madarak a sarkvidéken
Bár a kréta időszakban a klíma a mainál melegebb volt, ám ekkor is volt hónapokig tartó sötét időszak a sarkvidéken.
Nappal hatékonyabban küzd az immunrendszer
Zebrahalakkal végzett vizsgálatok alapján az immunsejtek a nappali időszakban aktívabbak, a felfedezés hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé.
Alternatív módszerrel azonosítottak be ősi állatokat
A csontmaradványok sokszor töredékesek, és nem felismerhető belőlük, milyen állathoz tartozott egykor egy darab.
Elektromos arctetoválással válhatnánk jobb dolgozókká
Az ideiglenes homloktetoválás segítségével kiderül, ha valaki túlhajtotta magát, ám nem szükséges hozzá ormótlan szerkezetet viselni a fejen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
