Eötvös Loránd kéziratának digitalizálása
Eötvös Loránd, fizikus 1908-ban a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának nagy pontosságú kísérleteiről számol be. A dolgozat a göttingeni egyetem Benecke-díját kapta, Einstein pedig nagyrabecsülését fejezte ki.
A torziós inga (balra) és a leolvasó távcső (középen). A fotó az ELGI Eötvös Lóránd Emlékkiállításon készült, 2007-ben.
Fotó: Hartyányi Norbert
Ezt a kéziratot digitalizálta az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az ELTE Rektori Titkárságának megbízásából. A tehetetlen és súlyos tömeg arányossága és mérése a 20. század elején fizika egyik fontos kérdése volt.
Az eredeti, 91 oldalas kéziratot hétoldalnyi képlet és magyarázat, illetve körülbelül két oldal javítás egészíti ki, így összesen 100 oldalnyi Eötvös-kézirattal gazdagodik a hagyaték.
Eötvös Loránd vizsgálatait a magyar fizikatörténet legnagyobb hatású kísérletsorozatának nevezte Patkós András. Az eredeti kísérleti koncepciót a jelenlegi technikai lehetőségekkel párosítva ma is intenzíven használó kutatók az ismert négy elemi kölcsönhatáson túl feltételezett „ötödik erő” jelét keresik az ekvivalencia elvtől való eltérés esetleges észlelésével.
Az Eötvös-hagyatékot – benne az említett kézirattal – az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány gondozza. Az ELTE Űrtudományi és Geofizikai Tanszéke évek óta együttműködik az Alapítvánnyal, ápolva Eötvös Loránd emlékét, megőrizve a tudós gondolatait az utókor számára. Baráth István, az Alapítvány Kuratóriumának tagja elmondta: „A kéziratot először restaurálták, majd digitalizálták és kutathatóvá tették.”
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) jogutódja) birtokában van a teljes, eredeti Eötvös-inga sorozat, többek között a párizsi világkiállításon aranyérmes balatoni inga is. Az Alapítvány távlati célja, hogy az Eötvös-életmű egy része – az Eötvös-inga sorozat és a most digitalizált egyedülálló, tudománytörténeti jelentőségű kézirat – kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.
Forrás: ELTE
Az exobolygók után jöhetnek az exoholdak
Miután már több mint 4000 exobolygót felfedeztünk, itt az ideje annak is, hogy a körülöttük keringő exoholdakra is rábukkanjunk.
Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként
1908. január 15-én született a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus.
Miért nem vált a Föld szuperfölddé?
Az exobolygó-kutatásokból jól ismert kifejezés a szuperföld, vagyis az a kőzetbolygó, amely a mi otthonunknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű.
Mióta adnak hangot az állatok?
Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.
Először ültettek be sertésszívet egy emberbe
A rendkívüli transzplantációt egy végstádiumú szívbetegségben szenvedő 57 éves férfin végezték el 2022. január 7-én.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
