Eötvös Loránd kéziratának digitalizálása
Eötvös Loránd, fizikus 1908-ban a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának nagy pontosságú kísérleteiről számol be. A dolgozat a göttingeni egyetem Benecke-díját kapta, Einstein pedig nagyrabecsülését fejezte ki.
A torziós inga (balra) és a leolvasó távcső (középen). A fotó az ELGI Eötvös Lóránd Emlékkiállításon készült, 2007-ben.
Fotó: Hartyányi Norbert
Ezt a kéziratot digitalizálta az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az ELTE Rektori Titkárságának megbízásából. A tehetetlen és súlyos tömeg arányossága és mérése a 20. század elején fizika egyik fontos kérdése volt.
Az eredeti, 91 oldalas kéziratot hétoldalnyi képlet és magyarázat, illetve körülbelül két oldal javítás egészíti ki, így összesen 100 oldalnyi Eötvös-kézirattal gazdagodik a hagyaték.
Eötvös Loránd vizsgálatait a magyar fizikatörténet legnagyobb hatású kísérletsorozatának nevezte Patkós András. Az eredeti kísérleti koncepciót a jelenlegi technikai lehetőségekkel párosítva ma is intenzíven használó kutatók az ismert négy elemi kölcsönhatáson túl feltételezett „ötödik erő” jelét keresik az ekvivalencia elvtől való eltérés esetleges észlelésével.
Az Eötvös-hagyatékot – benne az említett kézirattal – az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány gondozza. Az ELTE Űrtudományi és Geofizikai Tanszéke évek óta együttműködik az Alapítvánnyal, ápolva Eötvös Loránd emlékét, megőrizve a tudós gondolatait az utókor számára. Baráth István, az Alapítvány Kuratóriumának tagja elmondta: „A kéziratot először restaurálták, majd digitalizálták és kutathatóvá tették.”
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) jogutódja) birtokában van a teljes, eredeti Eötvös-inga sorozat, többek között a párizsi világkiállításon aranyérmes balatoni inga is. Az Alapítvány távlati célja, hogy az Eötvös-életmű egy része – az Eötvös-inga sorozat és a most digitalizált egyedülálló, tudománytörténeti jelentőségű kézirat – kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.
Forrás: ELTE
Szuperorganizmusok a fogaink ellen
A fogszuvasodást okozó mikrobák, egy új kutatás szerint, speciális mikrobaközösségként, együttes erővel is támadnak és terjednek.
Lézer és gépi tanulás csótány ellen?
Az ágyúval verébre esete lehet az az új találmány, amelyben egy kutatócsoport mesterséges intelligencián alapuló lézeres csótányirtót készít.
Három tudós kapta a 2022-es fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja a 2022-es fizikai Nobel-díjat - adta hírül az MTI a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményét.
Mi a kiváló hernyóselyem titka?
Egy nemrégiben közzé tett kutatási eredmény a selyemlepke háziasításáról és a selyem minőségére is ható nemesítési folyamatokról árulkodik.
Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez
A 2022-es orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettje, Svante Pääbo svéd tudósnak ítélték oda az evolúciós genetika területén elért eredményeiért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
