Eötvös Loránd kéziratának digitalizálása
Eötvös Loránd, fizikus 1908-ban a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának nagy pontosságú kísérleteiről számol be. A dolgozat a göttingeni egyetem Benecke-díját kapta, Einstein pedig nagyrabecsülését fejezte ki.
A torziós inga (balra) és a leolvasó távcső (középen). A fotó az ELGI Eötvös Lóránd Emlékkiállításon készült, 2007-ben.
Fotó: Hartyányi Norbert
Ezt a kéziratot digitalizálta az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az ELTE Rektori Titkárságának megbízásából. A tehetetlen és súlyos tömeg arányossága és mérése a 20. század elején fizika egyik fontos kérdése volt.
Az eredeti, 91 oldalas kéziratot hétoldalnyi képlet és magyarázat, illetve körülbelül két oldal javítás egészíti ki, így összesen 100 oldalnyi Eötvös-kézirattal gazdagodik a hagyaték.
Eötvös Loránd vizsgálatait a magyar fizikatörténet legnagyobb hatású kísérletsorozatának nevezte Patkós András. Az eredeti kísérleti koncepciót a jelenlegi technikai lehetőségekkel párosítva ma is intenzíven használó kutatók az ismert négy elemi kölcsönhatáson túl feltételezett „ötödik erő” jelét keresik az ekvivalencia elvtől való eltérés esetleges észlelésével.
Az Eötvös-hagyatékot – benne az említett kézirattal – az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány gondozza. Az ELTE Űrtudományi és Geofizikai Tanszéke évek óta együttműködik az Alapítvánnyal, ápolva Eötvös Loránd emlékét, megőrizve a tudós gondolatait az utókor számára. Baráth István, az Alapítvány Kuratóriumának tagja elmondta: „A kéziratot először restaurálták, majd digitalizálták és kutathatóvá tették.”
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) jogutódja) birtokában van a teljes, eredeti Eötvös-inga sorozat, többek között a párizsi világkiállításon aranyérmes balatoni inga is. Az Alapítvány távlati célja, hogy az Eötvös-életmű egy része – az Eötvös-inga sorozat és a most digitalizált egyedülálló, tudománytörténeti jelentőségű kézirat – kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.
Forrás: ELTE
Testünk hőszabályozásának fontos része a verejtékezés
Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van.
Meghatározták a Mars kéregvastagságát
Idén annyi új dolog történt már a Mars körül, hogy szinte el is felejtettük, hogy az InSight szonda is ott dolgozik.
Kávéból is megárthat a sok
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.
Megtalálták a tenger alatti Mordort
A szakértők szerint az egyik vulkán Sauron szemére hasonlít.
Hogyan keressünk meteoritokat a Marson?
A Londoni Természettudományi Múzeum szakemberei már arra készülnek, hogy a marsi roverek jövőbeli csapata meteoritokat keres majd a vörös bolygó felszínén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
