Eötvös Loránd kéziratának digitalizálása

A torziós inga (balra) és a leolvasó távcső (középen). A fotó az ELGI Eötvös Lóránd Emlékkiállításon készült, 2007-ben.

Fotó: Hartyányi Norbert

Ezt a kéziratot digitalizálta az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az ELTE Rektori Titkárságának megbízásából. A tehetetlen és súlyos tömeg arányossága és mérése a 20. század elején fizika egyik fontos kérdése volt.

Az eredeti, 91 oldalas kéziratot hétoldalnyi képlet és magyarázat, illetve körülbelül két oldal javítás egészíti ki, így összesen 100 oldalnyi Eötvös-kézirattal gazdagodik a hagyaték.

Eötvös Loránd vizsgálatait a magyar fizikatörténet legnagyobb hatású kísérletsorozatának nevezte Patkós András. Az eredeti kísérleti koncepciót a jelenlegi technikai lehetőségekkel párosítva ma is intenzíven használó kutatók az ismert négy elemi kölcsönhatáson túl feltételezett „ötödik erő” jelét keresik az ekvivalencia elvtől való eltérés esetleges észlelésével.

Az Eötvös-hagyatékot – benne az említett kézirattal – az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány gondozza. Az ELTE Űrtudományi és Geofizikai Tanszéke évek óta együttműködik az Alapítvánnyal, ápolva Eötvös Loránd emlékét, megőrizve a tudós gondolatait az utókor számára. Baráth István, az Alapítvány Kuratóriumának tagja elmondta: „A kéziratot először restaurálták, majd digitalizálták és kutathatóvá tették.”
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) jogutódja) birtokában van a teljes, eredeti Eötvös-inga sorozat, többek között a párizsi világkiállításon aranyérmes balatoni inga is. Az Alapítvány távlati célja, hogy az Eötvös-életmű egy része – az Eötvös-inga sorozat és a most digitalizált egyedülálló, tudománytörténeti jelentőségű kézirat – kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.

Forrás: ELTE