A tbc elleni küzdelem élharcosa

Az elmúlt években ugyan csökkent a tüdőgümőkórral (tuberculosis – tbc) fertőzöttek száma, tudomásul kell vennünk, hogy a „morbus hungaricus” napjainkban is komoly egészségügyi problémaként van jelen. 

A tbc elleni küzdelem, nemzetközileg is elismert élharcosa 1827. december 10-én született Korányi Sebald nagykállói orvos elsőszülött fiaként. 1844-től a pesti egyetem orvosi karán tanult. A szabadságharcban nemzetőrként, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertárának parancsnokaként, később honvédorvosként, végül a 104. honvédzászlóalj főorvosaként szolgált.

Orvosi oklevelét 1851-ben Pesten, szülészmesteri és sebészi képesítését egy évvel később, Bécsben szerezte meg. Nem sokkal később azonban egy rokonának írt megjegyzése miatt– Ferenc József császárt „jóképű gyereknek” titulálta, amit a cenzúra jól táplált gyereknek értelmezett – felségsértés vádjával Nagykállóra száműzték. 1861-ben Szabolcs vármegye főorvosává választották, három évvel később amnesztiát kapott, így visszakerült Pestre, 1865-től a Rókus Kórház idegosztályának vezetője lett. Egy évvel később egyetemi tanárrá nevezték ki a belgyógyászati klinikára, 1884-ben az akadémia levelező tagjává választották, 1886-87-ben rektorként irányította a pesti egyetemet.

A magyar belgyógyászat úttörője 86 éves korában, Budapesten halt meg, a Kerepesi temetőben, a családi síremlékben helyezték örök nyugalomra. 

Elsőként ismerte fel a tuberkulózis terjedésének társadalmi veszélyét, nevéhez fűződik e betegség elleni küzdelem elindítása, a tüdővizsgáló rendelői hálózat kiépítése, valamint az 1901-ben, Budakeszin megnyílt Erzsébet királyné Tüdőszanatórium létrehozása.

Magyarországon, a huszadik század elején a halálozások mintegy 25 százalékáért a tuberkulózis volt a felelős. A betegséget – köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak és a kiterjedt tüdőszűrésnek – mára sikerült visszaszorítani, ám a fertőző betegségek között még mindig az élvonalban van. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai szerint, 2011-ben 1,4 millióan haltak meg gümőkórban a világon, és növekszik azoknak a száma is, akiknek a szervezetében a baktérium már nem reagál a gyógyszeres kezelésre. Az európai régióban évente 78 ezer ember betegszik meg gyógyszerrezisztens tbc-ben.

Hazánkban az 1970-es években hétmillióan vettek részt a szűréseken, tavaly 2,1 millióan. A csökkenést az indokolja, hogy jelentősen visszaesett a betegek száma.

Az elmúlt években egyre kisebb területen kellett elrendelni kötelező tüdőszűrést hazánkban. 2012-ben már csak Budapesten, illetve 18 környező településen, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerveztek vizsgálatokat. Csongrád megyében egyetlen településen, Kisteleken küldtek tüdőszűrésre szóló meghívót a 30 évesnél idősebb állampolgároknak.

Forrás: ng.24.hu / MTI