A Lendület 2013 nyertesei

A Lendület program idei nyertesei, középen Pálinkás József az MTA elnöke.

Fotó: MTA

Az új nyertesekkel hetvenkilencre bővül az ígéretes kutatási programokat megvalósító Lendület kutatócsoportok köre.

A Magyar Tudományos Akadémia immár ötödik alkalommal meghirdetett Lendület programja a legkiválóbb magyar kutatók hazahívása és itthon tartása mellett a hazai tudomány intézményi kultúrájának megújításával felpezsdítette a magyar tudományos életet.

A 2013-as felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. Előnyt élveztek azok a fiatal magyar kutatók, akik az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatok valamelyikére benyújtották kutatási tervüket, és azt az ERC bírálati rendszerében véleményezték.

A Lendület programra benyújtott pályázatok értékelésének első fordulójában több mint 200 bíráló közreműködésével minden pályázatról legalább három bírálat készült. A második fordulóban a három tudományterületi szekció rangsorolta a pályázatokat. A szekcióülések javaslatait megvitatva végül a 28 tagú zsűri döntött a nyertesekről. Közöttük öt kutatóorvos, három kémikus, két fizikus, két közgazdász, egy matematikus, illetve egy biológus található. Valamennyien rangos külföldi és hazai szellemi műhelyekben gyarapították tudásukat: ketten most térnek haza, Kanadából, illetve Nagy-Britanniából. A Lendület keretében nyolcan az MTA valamely kutatóközpontjában vagy kutatóintézetében, hatan pedig hazai egyetemen folytathatják kutatásaikat.

A Lendület program idei nyertesei:

Berényi Antal a Szegedi Tudományegyetem neurofiziológusának kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg. A világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb eljárásokat és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni.

Gyurcsányi E. Róbert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén alapít önálló kutatócsoportot. Célja olyan új kémiai nanoszenzorok fejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikai célú meghatározását teszik lehetővé.

Kállay Mihály kémikus kutatásainak célja olyan, a jelenleginél kisebb számításigényű modellek kifejlesztése, amelyek – a sokszor pontatlan elméleti eredményekkel szemben – a kísérleti adatokhoz mérhető paraméterekkel szolgálnak a nagyméretű molekulák egyes kémiai tulajdonságairól.

Katona István neurobiológus az agysejtek aktivitását irányító jelpályák molekuláris alkotóelemeit vizsgálja. Az MTA doktorának célja olyan új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi az, egy adott jelpályában szerepet játszó fehérjék helyének nanométeres pontosságú meghatározását és mennyiségének mérését.

Kele Péter kémikus az MTA-TTK Szerves Kémiai Intézetében megalakítandó kémiai biológiai kutatócsoportjával olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik az élő szervezeteket felépítő biomolekulák specifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal.

Maurovich Horvát Pál kardiológus a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikáján létrehozandó lendületes kutatócsoportjával a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő ateroszklerotikus plakkok (lerakódások) korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával.

Mócsai Attila a Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének docense az intézményben megalakuló lendületes kutatócsoportjával korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, és új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását reméli.

Muraközy Balázs közgazdász a közelmúltban a University of California, Davis vendégkutatójaként dolgozó tudós az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében a vállalati stratégiákat és versenyképességet vizsgáló csoportot alakít. Munkatársaival együtt részletesen elemzi majd az egy-egy iparágon belül tapasztalható és a gazdaság egészére is alapvető hatást gyakorló vállalati sokféleség természetét és okait, továbbá összefüggését a versenyképesség olyan dimenzióival, mint például a termelékenység, az innováció és a növekedés.

Patócs Attila Balázs a Semmelweis Egyetem kutató orvosa a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedésekről a rendelkezésre álló, hatalmas adathalmaz feldolgozásával, valamint klinikai és molekuláris genetikai vizsgálatok révén új kóros folyamatokat és markereket tárhat föl, ami pontosabb diagnózis és prognózis felállítását teszi lehetővé.

Reményi Attila, MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében önálló kutatócsoportot alakító biológus célja a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában fontos szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek feltárása.

Szegedy Balázs matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében alakítandó kutatócsoportjával az emberi agyhoz, az internethez, a szociális hálózatokhoz hasonló, nagyon nagy struktúrák statisztikai elemzéséhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását tűzte ki célul.

Vankó György kémiai fizikus az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban munkatársaival együtt ultragyors lézer- és röntgenspektroszkópiákkal, illetve elméleti modellezéssel kívánja felderíteni az elektronszerkezet és a működés kapcsolatát molekuláris rendszerekben.

Varga Dezső fizikus az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében alapíthat kutatócsoportot. A Lendület program keretében új típusú, gáztöltésű részecskedetektorok kifejlesztését tervezi, amelyek mindenféle ionizáló sugárzás útjáról vagy irányáról precíz képet adnak.

Varju Márton Magyarország közpolitikai lehetőségeit vizsgálja az Európa Unió jogrendszerének keretei között. A nagy-britanniai Hulli Egyetemről hazatérő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban kutatócsoportot alakító jogász célja, hogy a tudományterület hagyományos kérdésein és megközelítési módjain túlmutató munkával olyan jogi információkat tárjon fel és tegyen hozzáférhetővé, amelyek megalapozzák Magyarország eredményes európai uniós tagságát, valamint elősegítik a kiemelt fontosságú közpolitikai kérdések megoldását és a nemzeti érdekek hatékony képviseletét az Európai Unióban.

Forrás: MTA