Az CERN „agyközpontja” Csillebércen
Az ország legmodernebb, kutatási célú adatközpontját avatták fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.
„Régóta szerettük volna, hogy Magyarország ne csupán a CERN-ben folyó kutatásokhoz, hanem az infrastruktúrához is hozzájárulhasson. A mai napon a CERN ’agyközpontjának’ fele az akadémiai kutatóközpontba került” – méltatta a Wigner Adatközpont Pálinkás József.
Paradigmaváltásként értékelte a Wigner Adatközpont budapesti létrejöttét Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója. Mint fogalmazott: a tudomány áttörte az országhatárokat és Magyarország szerves része lett a CERN életének. A tudós az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tevékenységéről szólva kiemelte: az itt dolgozók szaktudása, innovatív szemlélete és a létesítmény megépítésére vállalt rövid határidő miatt döntöttek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye mellett.
A Wigner Adatközpont 8,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg, a csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének teljes körű átépítésével. Az adatközpont berendezéseit és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai információ-technológiai (IT) rendszerek élvonalába tartozik.
A CERN ide telepített IT eszközein a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók.
A kiemelt kutatási célú létesítmény megvalósításának lehetőségéért kiélezett verseny folyt. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontja 15 külföldi vetélytársat, közöttük svájci, svéd és norvég pályázókat megelőzve nyerte el a lehetőséget.
Forrás: MTA
Majomszerű állat élt a sarkvidéken 52 millió éve
A Kanadához tartozó, sarkvidéki Nunavut tartományban, az Ellesmere-szigeten bukkantak rá a kövületekre.
Almavirágzás és mesterséges intelligencia
Egy új fejlesztésű MI képes felismerni az alma fővirágát, ez pedig kulcsfontosságú lesz a mesterséges, gépi beporzásban.
Diákok indították útjára Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját
Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakétája, 2023. január 26-án - közölte az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A cukros üdítők adója a lányokra hatott kedvezőbben
Nagy-Britanniában a cukros üdítőkre kivetett adóktól azt várták, csökkenni fog a gyermekek körében az elhízás.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
