Műanyaghulladékon tenyésző mikrobák
Egy tudóscsoport változatos mikrobatelepeket talált az óceánt szennyező, úszó műanyagszigetek darabjain. Az apró élőlények közösségét „plasztiszférának” nevezték el a szakemberek.
Fotó: Erik Zettler/ Sea Education Association
Az új tengeri élőhely elemzése során számos kérdés merül föl: Milyen hatással lesz a tengeri mikrobákra? Mennyiben fogja megváltoztatni az óceánok ökoszisztémáját és a fejlettebb élőlények életét? Hogyan módosul a kórokozók tengerben való szállítása?
„Nem egyszerűen arra vagyunk kíváncsiak, miféle élőlények ezek. Fontos ismernünk az ökoszisztémában elfoglalt szerepüket, tevékenységüket, tudnunk kell, hogyan alakítják a környezetüket, és hogy mi történik velük, ha elpusztulnak,” – fejti ki Linda Amaral-Zettler, a kutatásban résztvevők egyike. A szakemberek a következő kérdésekre keresik a választ: „Vajon lesüllyednek-e a tenger fenékre, esetleg beolvadnak-e az ökoszisztémába, és ha igen, ez milyen következményekkel jár majd?”
Pásztázó elektronmikroszkóp és génszekvenáló berendezések segítségével legalább ezer különböző típusú baktériumsejtet találtak már a műanyagból vett mintákon, és számos fajt még nem is tudtak azonosítani. Vannak közöttük egyszerű, szervetlen anyagokkal táplálkozó növények, algák és baktériumok (autotrófok), belőlük táplálkozó állatok és baktériumok (heterotrófok), az őket fogyasztó ragadozók, valamint egymást segítő, szinergikus kapcsolatban élő organizmusok (szimbionták). Ezek a komplex közösségek olyan műanyagrészecskéken élnek, amelyek nem nagyobbak a tű hegyénél, kialakulásukat az utóbbi hatvan évben tengerekbe került műanyaghulladék tette lehetővé.
A plasztiszférán élő organizmusok különböznek a többi tengervízben élőktől, ami azt sugallja, hogy a műanyagtörmelék egyfajta mesterséges „mikrobiális zátonyt” hoz létre. E közösségek valószínűleg mások, mint a természetes anyagokon élők, mivel a műanyag más tulajdonságokkal rendelkezik, ezek közül az egyik legfontosabb a sokkal hosszabb ideig tartó lebomlás.
A tudósok arra is találtak bizonyítékot, hogy a mikrobák szerepet játszanak a műanyag lebontásában, mert az általuk vizsgált műanyagok felületén mikroszkopikus repedések és mélyedések voltak láthatók.
Számolni kell azzal is, hogy a műanyagtörmelékek szállítóeszközei lehetnek olyan káros mikrobáknak, mint például a betegséget terjesztő kórokozók vagy ártalmas algafajok Ezt alátámasztja, hogy az egyik mintán főként a Vibrio nemzetséghez tartozó baktériumokat találtak, ide tartoznak a kolera és más emésztőrendszeri betegségek kórokozói is.
Forrás: ScienceDaily
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
167 millió éves dinólábnyomokat találtak
A skóciai Skye szigetének ősmaradványkincse ismét gazdagodott, ezúttal egy dinólábnyomok sokaságát tartalmazó területtel.
50 éves a biológiai fegyverkezés elleni ENSZ-egyezmény
Ideje volna megújítani, kiegészíteni az egyezményt, mivel a megszületése óta igen sokat változott a világ és haladt előre a tudomány is.
Higannyal próbálták kezelni a 19. századi kisgyermeket
A 3-4 évesen elhunyt gyermek skorbuttól és angolkórtól is szenvedett a testi tünetei alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
