Mókusmajmok kapcsolati rendszere

Fotó:  Current Biology, Claidiere et al.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett, mókusmajmokon végzett kísérlet eredményei arról tanúskodnak, hogy azok a majmok tanulják meg leggyorsabban a táplálékszerzés új módszereit, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek a közösségben.

A skóciai St. Andrews-i Egyetem evolúciós és fejlődéspszichológiával foglalkozó professzora, Andrew Whiten vezette kutatócsoport a közösségi összeköttetéseket elemezte hagyományos, szociális tanulási kísérletek függvényében. Így ők elsőként demonstrálták, hogy a közösségbeli kapcsolatok hogyan alakíthatják a szociálisan tanulható táplálékszerzési technika elterjedését. Reményeik szerint más közösségben élő fajoknál is alkalmazzák majd ezt a megközelítést.

“Tanulmányunk bizonyítja, hogy az új módszerek nem csak véletlenszerűen terjednek el a főemlősök csoportjában, hanem, ahogy az embereknél is, a közösségi összeköttetések révén” – mondja Whiten.

A kutatócsoport, Nicolas Claidière, Emily Messer és William Hoppitt közreműködésével úgy állapította meg a közösségen belüli szorosabb összeköttetéseket, hogy megfigyelte mely majmok töltenek el több időt együtt a műgyümölcsök mellett, az itt végzett megfelelő cselekvést után, jutalomként igazi gyümölcsöt kaptak. Miután elemezték az így kapott adatokat, fény derült a majmok közösségi kapcsolatrendszerére, amelyben egyesek központi szerepet töltenek be, mások inkább a periférián helyezkednek el.

A műgyümölcsöt kétféle módon lehetett kinyitni: a fedél felemelésével, vagy a fedél egyik oldalról a másikra való elforgatásával. A kutatók megtanították Boát, az egyik csoport alfa hímjét a felemelő technikára, a másik csoport vezetőjét, Riót pedig a forgatásos módszerre. Ezután visszaengedték őket a csoportjukba és megfigyelték a módszerek elterjedését. Az eredmény szerint, a központi szerepet betöltő, kiterjedt szociális kapcsolattal rendelkező majmok sikeresebbek voltak az új technikák elsajátításában, mint a periferán lévők.

Táplálékszerzési technikák elterejedése a mókusmajmok közösségében

Whiten különösen jó alanynak tartja a mókusmajmokat kutatásaihoz, mivel természetes kíváncsisággal rendelkeznek és aktív közösségi életet élnek.

További tervek között szerepel, hogy a megfigyelések kiterjesszék más kontextusban is, mint a mozgás, vagy pihenés, és hogy ezek a helyzetek hogyan befolyásolják az újdonságok terjedését.

Forrás: ScienceDaily