Muslincalárvák viselkedése
Az ecetmuslinca DNS-e meglepő mértékben egyezik az emberével, lárvája pedig abban segíthet most a kutatóknak, hogy megismerjék, hogyan tanulunk mi, emberek egymástól.
Fotó: Whyishnave Suthagar, McMaster University
A muslincák viselkedését már régóta vizsgálják, mert kognitív mechanizmusaik hasonlítanak hozzánk, de sokkal egyszerűbben tanulmányozhatók. Az ember genetikai alapú neurológiai rendellenességeiért felelős gének 87 százaléka is megtalálható bennük, ezért nagyon jó kutatási alanyok.
Évtizedek óta tanulmányozzák a kifejlett egyedeket, most viszont kiderült, hogy a lárváik – amelyek még egyszerűbb szervezetek – náluk is hasznosabbak lehetnek a viselkedés kutatásában. A muslinca lárvájában mindössze 3000 idegsejt található, ezzel szemben az emberben körülbelül 10 milliárd.
A kanadai McMaster Egyetem kutatói bizonyították, hogy a lárvák képesek a társas tanulásra. Ez lehetőséget ad további kísérletekre, melyek során betekinthetünk az emberi viselkedésbe, és esetleg a rendellenességekre is találhatunk kezelési módokat – mondják a kutatók.
Zachary Durisko és Reuven Dukas, az egyetem Pszichológiai, Idegélettani és Viselkedéskutatási tanszékén dolgoznak, bebizonyították, hogy a muslincalárvák képesek megkülönböztetni, melyik táplálékforrásból ettek előzőleg más lárvák és ők is azt a forrást választják más lehetőségek helyett.
A lárvák szag alapján választják ki, hogy melyik táplálékból ettek már a társaik; ez ahhoz hasonló, mint amikor egy új városba érkezünk, és azt az éttermet választjuk, ahol többen esznek – magyarázzák a kutatók. „A szociális magatartási formát választják a nem szociális helyett, ahogy mi is tesszük, és ezt tanulással sajátítják el” – mondja Dukas.
Tulajdonképpen még a muslincák és az emberek motivációja is hasonló lehet: mások minőségre vonatkozó ítéletének elfogadása, mások társaságának keresése hasznos a veszély elkerülése és a védelem szempontjából.
A kutatók különböző tápértékű táplálékok számos kombinációját használták a teljesen frisstől a félig megevettig, hogy megfigyeljék a lárvák választását.
A tanulmányt a Brit Királyi Társaság, a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban tették közzé.
Forrás: ScienceDaily
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
