Emma, Flóra, Virág2020. november 24., kedd
Tudomány

Intelligens anyagok készülnek Debrecenben

National Geographic Magyarország

A saját, eredeti formájára emlékező és önjavító anyagokat is fejlesztenek a Debreceni Egyetemen. Az eredményeket még az űrkutatásban is lehet majd használni.

Különböző összetételű poliuretán blokk-kopolimerek alakemlékező képessége. Az első oszlopban az állandó alak látható, a másodikban egy átmeneti alak a harmadikban pedig a visszanyert forma.

Egy festék, ami a kisebb karcolásokat magától korrigálja? Egy ruha, amit ha hajszárítóval melegítünk önmagát vasalja ki? Az ilyeneket hívjuk intelligens anyagoknak. A megnevezés talán kissé megtévesztő. Csupán arról van szó, hogy vannak olyan speciális anyagok, amik külső beavatkozásra az előre várt, kedvező irányba változtatják meg a tulajdonságaikat. Tipikus példa erre a zsugorfólia, ami hő hatására akár a mérete negyedére is össze tud menni. De a technológiát használják már a csőhálózatok építésénél is: ugyanis ha két intelligens anyagból készült egységet összeraknak, akkor fizikai vagy kémiai kezelés után a csővégek szorosan fognak egymásba illeszkedni.

Új típusú intelligens anyagok kifejlesztésén és vizsgálatán dolgoznak a hajdú-bihari megyeszékhelyen is. A Debreceni Egyetemen létrehozott interdiszciplináris kutatócsoportok erre a célra 800 millió forint uniós pályázati támogatást kaptak. Ennek keretében két különböző irányban indultak el. Az egyik kutatás célja az alakmemóriával bíró fémek és műanyagok előállítása. Ezek átmeneti alakja egy adott hőmérsékleten beállítható, állandó formájukat pedig e hőmérséklet fölé melegítve, az anyagban ébredő rugalmas feszültségnek hála vissza tudják nyerni.

Egy ilyen anyagból készült sebvarró fonalnak pusztán a vér melege elég lehet, hogy beindítsa a memóriahatást, és így a fonal felvegye a kívánt alakot, ezáltal az összevarrt szövetek a megfelelő pozícióba húzódhatnak.

A kutatócsoportok olyan anyagokon is dolgoznak, amelyek más külső behatásra, például a kémiai környezet – mondjuk a pH érték – változására reagálnak.

A másik kutatási irány az önjavító anyagok fejlesztése. „Ezeknél az anyagoknál a külső fizikai behatások csak nanométer skálán mérhető kémiai reakciókat indítanak be, amik a bőrünkhöz hasonlóan, eltüntetik a kisebb sérüléseket.” – tájékoztat Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének vezetője és a projekt szakmai vezetője. Mint hozzátette: „ilyen anyagok alkalmazása lehetővé válik a legújabb okostelefonokban is, hiszen a használat során a burkolaton keletkezett karcok önmaguktól ’begyógyulnak’.”

Ahhoz, hogy a kutatás sikeres legyen több tudományág képviselőinek, így a kémiában, a fizikában és az orvos-biológiában járatos szakembereknek kell szorosan összedolgozniuk. A 2015-ig tartó projektben előreláthatóan több mint hetvenen dolgoznak, az általuk elért új eredményeket pedig, várhatóan az orvostudománytól az űrkutatásig rendkívül széles körben lehet majd hasznosítani.

A programba a doktoranduszokat és az egyetemi hallgatókat is be fogják vonni, az eredményeket pedig lehet, hogy az oktatási anyagba is be tudják majd építeni.

Írta: Devecsai János

Hozzászólások

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

Véget ér egy korszak: szétszerelik az Arecibo Obszervatóriumot

Véget ér egy korszak: szétszerelik az Arecibo Obszervatóriumot

A Puerto Rico területén álló rádiócsillagászati obszervatóriumhoz számtalan felfedezés kötődik, azonban olyan mértékben károsodott, hogy már nincs értelme tovább foltozni.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket