Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

Dermesztő védelem

National Geographic Magyarország

A fukusimai atomromból – a japán kormány bevallása szerint – 2013 augusztusában háromszáz tonna szennyezett víz folyt a tengerbe.

A 2011-es földrengésben és szökőárban súlyosan megsérült Fukusima-1-es atomerőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO), japán áramszolgáltató  vállalat védőruhás szakértői bontani kezdik a sugárszennyezett vizet tároló tartályok egyikét, 2013. szeptember 12-én.

Fotó: MTI/EPA/TEPCO

A probléma megoldására, egy jégfalként, illetve jéggyűrűként emlegetett technológia alkalmazása mellett döntöttek, amely nem minősül újdonságnak, hisz legalább száz éve ismerik.

De mégis milyen események tették szükségessé ezt az intézkedést? A Japánt sújtó valaha mért legerősebb földrengés, a Richter-skála szerinti 9-es magnitúdóval rázta meg 2011. március 11-én a szigetországot. A rengés következtében kialakult szökőár hullámai 15 méteresek voltak. Mindezek a Fukusima Daiichi atomerőműben végzetes üzemi meghibásodások és balesetek szériáját indították el.

Az elmúlt időszakban több súlyos szivárgást észleltek, a legutóbbit az egyik acéltartály szerkezeti hibája okozta. Egy független szakértői vélemény azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán a tartályokon, hanem az alapokon keresztül a legapróbb repedésekig a létesítmény egész területén utat törhet magának a szennyezett víz.

Ahogy Zagyvai Péter az Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratóriumának vezetőhelyettese tájékoztatott: „A hulladék elhatárolására, két fontos alapelvet megvalósító gyakorlati megoldást kell találni: az egyik az un. többszörös mérnöki gátak (multiple engineered barriers) elve, a másik pedig a mélységi védelem (defence-in-depth).”

Az eddigi stratégiák – miszerint az agyagtartalmú, illetve földbe injektált vegyi anyagokat gátként alkalmazzák – kudarcot vallottak. „Sajnos, a tengerparti talaj általában a legkevésbé alkalmas arra, hogy elegendő mértékben elszigetelje a szivárgást, hiszen intenzív vízáramlás folyik benne” – nyilatkozta Zagyvai Péter.

A japánok további lehetőségek után kutatva jutottak el a földalatti jégfalhoz, aminek a korábbi próbálkozásokkal szemben, jóval kisebb a vízáteresztő képessége.

 

A talajban kialakított jégfalat, először 1883-ban Németországban alkalmazták, és azóta is használják a mélyépítési munkáknál, például a bányászatban, vagy metró építéseknél.  Ahhoz, hogy mesterségesen előidézzék a fagyott állapotot, csöveket vezetnek a földbe, majd ezeken keresztül áramoltatnak egy hűtőfolyadékot, ami lehet kalcium-klorid, folyékony nitrogén, vagy etil-glikol. A csövekben keringő hűtőközeg a föld alatti környezetből elszívja a meleget és a talajt, illetve  – Fukusima esetén a szennyezett – talajvizet hengerek formájában kezdi el fagyasztani. A henger alakú jegesedések egymással összeérnek, ezáltal egy 30 méter mélységű jégfal keletkezik, a reaktor környékén pedig egy összefüggő körgyűrűt alkotva gátolja meg a talajvíz áramlását. „A jégfal jelentősen lassítja a szivárgást, mivel a víznél nagyobb fajtérfogatú jég beleduzzad a pórusokba, de önmagában a fent említett alapelveknek nem felel meg, hiszen csak egy rétegben alakul ki. A radioaktív koncentráció növekedésével a hulladék hőtermelő képessége is növekszik, hő hatására pedig a jég megolvad, azaz romlik a záró képessége” – magyarázta a szakértő.
A Fukusimában tervezett jégfal várhatóan 2015 tavaszára készül el és 470 millió dollárba fog kerülni.

„A jégfal alkalmazása tüneti kezelést jelent, időt ad az üzemeltetőknek arra, hogy a tartályokat biztonságosabbakra cseréljék, vagy esetleg a meglévőket annyira megerősítsék, hogy a további feldolgozásig szivárgásmentesek maradjanak. Költséges, de biztonságos megoldás” – mondja a Nukleáris Technikai Intézet docense, Zagyvai. A szakember szerint, a végső, hosszú távú megoldás a szennyezett víz szilárdításában (kondicionálásában) rejlik, amely majd egy ésszerűen elérhető térfogatban kell, hogy megvalósuljon.

Japán az elektromos energiaszükségletének harmadát atomerőművekből fedezi. A létesítmények hiányában egyre nagyobb anyagi megterhelést jelent a szigetvilágnak az energiaimport. Egy ilyen kaliberű baleset után azonban az atomenergia paradoxonja kiéleződik, ugyanis az esetleges következményekért az emberiség nem fog tudni pénzzel fizetni.

Írta: Kőnig Rita

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket