Európai biobankhálózatok központja
Az ausztriai Grazban, 2013. szeptember 16-án, hivatalosan is megnyitotta kapuit a Biológiai Minták és Adatok Európai Gyűjteménye (BBMRI), hogy a kutatók könnyebben hozzáférhessenek a munkájukhoz szükséges adatokhoz.
Fotó: Meduni Graz
A betegségek tanulmányozását, az új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztését segítik az összegyűjtött biológia minták elemzése. A főleg vérből (szérum, plazma), és vizeletből vett anyagokat a donor klinikai és orvosi adataival összevetve azonosíthatóak a gének, így az egyes betegségek jobban kezelhetőek.
„A kutatók számára tehát fontos, hogy a lehető legnagyobb számú minta álljon rendelkezésükre, s így statisztikai elemzéseket végezhessenek” – magyarázta Josef Smolle, a Grazi Egyetem rektora.
„Az európai biobankok részvételének köszönhetően több mint húszmillió mintával kezdjük meg a BBMRI működését. A cél, hogy az infrastruktúrában résztvevő intézetek együttműködését javítsuk” – mondta a megnyitó ünnepségen Kurt Zatloukal, a Grazi Egyetem patológusa, aki közreműködött az intézmény kialakításában.
A projektet a hetedik európai keretprogram finanszírozza és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) működteti.
A grazi orvosegyetem már most a biológiai minták egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik Európában. A közelében létesített új intézmény célja, hogy az Európában jelenleg szétszórtan működő biobankoknak egyetlen nagy virtuális térben való egyesítésével a biológiai mintáknak a világon legnagyobb gyűjteménye jöjjön létre.
A projektben egyelőre kilenc ország vesz részt, Ausztria mellett Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Málta, Németország és Svédország.
Forrás: MTI
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
113 millió éve élt ez a félelmetes hangya
Az állat a rettenetes csapdaként működő szájszervének köszönhetően kiérdemelte a nem hivatalos „pokolhangya” elnevezést.
Így reagál az agyunk a zene ritmusára
Az ELTE kutatói választ találtak arra, miért nem tudja mindenki követni a zene ritmusát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
