Gyarapodó temetőbogarak
A temetőbogarak (Nicrophorus-fajok) a szülői gondoskodás különös formájáról kapták a nevüket: kisebb gerincesek tetemeit elássák, így biztosítanak táplálékot utódaik számára.
Az új faj: Nicrophorus efferens
Fotó: Derek S. Sikes
Egy-egy madár vagy kisemlős hullájára általában számos temetőbogár gyűlik össze, majd kezdetét veszi a harc. A hímek a hímekkel verekednek, a nőstények a nőstényekkel, a vesztesek távozása után pedig, a győztes pár nekilát a közös munkának: párosodnak, lenyírják a tetem szőrét vagy tollazatát, és nyálukkal bekenik a felszínét. A nyálban lévő antiszeptikus anyag megakadályozza, vagy legalábbis lassítja a fehérjék bomlását. Munka közben folyamatosan elkergetik az odaszálló legyeket; ha egy légy mégis lepetézne, a petéket a temetőbogarakon utazó ragadozó atkák megsemmisítik.
Sárgaszőrű temetőbogár (Nicrophorus interruptus)
Fotó: Vig Károly
A tetemet a lehető legjobban „összecsomagolják”, hogy szinte gömb alakú legyen, majd kikaparják alóla a földet, mire az lesüllyed, majd a kikapart földet visszatúrják a dög fölé, ekkor nőstény általában elzavarja a hímet.
A nőstény ezután folyosót ás a tetemtől a talajba, és annak falában kis kamrákat készít. Ezekbe helyezi petéit, majd a tetemen ülve több napig vár. Amikor a lárvái kikeltek, ciripelő hanggal magához hívja őket. A tetemen kis mélyedést készít, abba emésztőnedvet bocsát, és az elfolyósodott hússal eteti a lárvákat, akik miután jól laktak, visszatérnek a kamráikba, idősebb korukban már önállóan táplálkoznak.
Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo)
Fotó: Retezár Imre
A temetőbogarak meglehetősen nagytermetű (2–4 cm) bogarak, és feltűnőek is, mivel a legtöbb fajukat élénk fekete-narancssárga mintázat díszíti. Magyarországon 9 fajuk honos, a Földön összesen nagyjából 70 faj ismert. Bár tudjuk, hogy a Földön élő bogárfajoknak eddig csak töredékét írták le a tudomány számára, az ilyen nagy és színes fajokból álló csoportokban különösen ritkaságszámba megy az új fajok felfedezése.
Ezért is volt meglepő, amikor a honolului Bernice Pauahi Bishop Museum (az Egyesült Államok egyik legjelentősebb természettudományi múzeuma) gyűjteményében új fajra bukkant Tonya Mousseau, a kanadai Mount Royal University Ph.D. hallgatója. Az ott talált hat példányt 1968-ban gyűjtötték Bougainville szigetén, amely a Salamon-szigetek északi részén található.
Az új faj a Nicrophorus efferens nevet kapta. (A latin „efferens” faji jelző jelentése sírásó). Leírását a Zookeys internetes folyóiratban tette közzé Derek S. Sikes a fairbanksi Alaszka Egyetem (University of Alaska Museum) tanára, a temetőbogarak kutatója és Tonya Mousseau.
Sikes szerint: „új fajok felfedezése régi gyűjteményekben gyakori eset”. A múzeumokban porosodó példányokról sokszor kiderül, hogy eddig le nem írt fajokat képviselnek. Mousseau hozzáteszi, hogy „háttérismeretek és taxonómiai képzés nélkül ezt az új temetőbogárfajt talán soha nem azonosították volna. Ez is alátámasztja, hogy a klasszikus taxonómiai és rendszertani képzés feltétlenül szükséges, ha jobban meg akarjuk ismerni a biodiverzitást a Földön.”
Írta: Merkl Ottó – Csibrányi Zoltán