Hangyák mutathatnak nekünk utat
Sajnos gyakorta hallunk tömeges rendezvényeken előforduló tűzesetről. A lángnyelvek által ellepett helyiségek kijáratának megtalálásában mutathatnak nekünk, embereknek helyes utat a hangyák.
Fotó: dreamstime
A Monash Egyetem Transportation Research: Part C-ben publikált közlekedéskutatási eredményei alapján ismét bebizonyosodott, a természet, ezúttal hangyák révén, megtaníthat bennünket valami igazán hasznosra.
Az Építőmérnöki Tanszéken dolgozó Majid Sarvi kollégáival e picike állatok viselkedését vette górcső alá, hogy jobban megértsék, miként lehetne potenciális vészhelyzetben, egy gigászi létesítményből biztonságosabbá tenni az emberek épségben való kijutását.
Illusztráció: Science Direct
Több lehetséges verziót vizsgáltak: a kijárat, vagy a helyiség falának közepén (a), vagy valamelyik sarkon (b) volt. Hogy nehezítsék a helyzetet, a kijárat közelében akadályt is elhelyeztek (c, d). Ha középen lehetett elhagyni a helyiséget, egynémely hangya muszájból irányváltoztatásokra kényszerült, ez viszont kavarodást okozott – konfliktusba kerültek azokkal az egyedekkel, akik eleve egyenesen a kijárat felé tartottak. A legérdekesebb felismerés az volt, mesélte a kutatásvezető Majid Sarvi, hogy a hangyák akkor vonultak ki leggyorsabban, ha a kijárat a sarokban volt. Ilyenkor a menekülés 93,5 százalékkal hatékonyabb volt, merthogy a sarkon lévő menekülőkijárat esetében viszonylag kevesebb ütközés, összetűzés kerekedett az egyenesen a fal mentén igyekvő példányok között. A kutató szerint a jóval nagyobb hatékonyság oka abban keresendő, hogy ilyenkor kevesebb konfliktushelyzet alakul ki a konkrét menekülési pontnál.
Még érdekesebb, hogy e megfigyeléseket követően a kutatók emberi evakuálási forgatókönyvet szimuláltak és meglepetésükre a hangya-modell előrejelzése pontosan megjósolta az emberi forgalmat.
A hangyákra és az emberekre vonatkozóan Majid Sarvi nézete szerint „a jövőben szükséges tovább vizsgálatokat is végezni, hogy az így kapott információk segítsenek kidolgozni ügyes tervezési megoldásokat, a tömegek biztonságára”.
Írta: Csibrányi Zoltán
A kísérletről készült videót ITT láthatják.
A Natinal Geographic Magyarország magazin 2013. novemberi számában, a Párhuzam rovatban, a levélvágó hangyák társadalomszervezéséről olvashatnak.
Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?
Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.
Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást
1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.
Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?
Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.
Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta
A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.
Európa belevág az űr megtisztításába
A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
