Hangyák mutathatnak nekünk utat
Sajnos gyakorta hallunk tömeges rendezvényeken előforduló tűzesetről. A lángnyelvek által ellepett helyiségek kijáratának megtalálásában mutathatnak nekünk, embereknek helyes utat a hangyák.
Fotó: dreamstime
A Monash Egyetem Transportation Research: Part C-ben publikált közlekedéskutatási eredményei alapján ismét bebizonyosodott, a természet, ezúttal hangyák révén, megtaníthat bennünket valami igazán hasznosra.
Az Építőmérnöki Tanszéken dolgozó Majid Sarvi kollégáival e picike állatok viselkedését vette górcső alá, hogy jobban megértsék, miként lehetne potenciális vészhelyzetben, egy gigászi létesítményből biztonságosabbá tenni az emberek épségben való kijutását.
Illusztráció: Science Direct
Több lehetséges verziót vizsgáltak: a kijárat, vagy a helyiség falának közepén (a), vagy valamelyik sarkon (b) volt. Hogy nehezítsék a helyzetet, a kijárat közelében akadályt is elhelyeztek (c, d). Ha középen lehetett elhagyni a helyiséget, egynémely hangya muszájból irányváltoztatásokra kényszerült, ez viszont kavarodást okozott – konfliktusba kerültek azokkal az egyedekkel, akik eleve egyenesen a kijárat felé tartottak. A legérdekesebb felismerés az volt, mesélte a kutatásvezető Majid Sarvi, hogy a hangyák akkor vonultak ki leggyorsabban, ha a kijárat a sarokban volt. Ilyenkor a menekülés 93,5 százalékkal hatékonyabb volt, merthogy a sarkon lévő menekülőkijárat esetében viszonylag kevesebb ütközés, összetűzés kerekedett az egyenesen a fal mentén igyekvő példányok között. A kutató szerint a jóval nagyobb hatékonyság oka abban keresendő, hogy ilyenkor kevesebb konfliktushelyzet alakul ki a konkrét menekülési pontnál.
Még érdekesebb, hogy e megfigyeléseket követően a kutatók emberi evakuálási forgatókönyvet szimuláltak és meglepetésükre a hangya-modell előrejelzése pontosan megjósolta az emberi forgalmat.
A hangyákra és az emberekre vonatkozóan Majid Sarvi nézete szerint „a jövőben szükséges tovább vizsgálatokat is végezni, hogy az így kapott információk segítsenek kidolgozni ügyes tervezési megoldásokat, a tömegek biztonságára”.
Írta: Csibrányi Zoltán
A kísérletről készült videót ITT láthatják.
A Natinal Geographic Magyarország magazin 2013. novemberi számában, a Párhuzam rovatban, a levélvágó hangyák társadalomszervezéséről olvashatnak.
Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - olvasható az MT által közzétett közleményben.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
