Ismertté vált a vándorsáska genomja
A vándorsáska genomját (DNS-ben kódolt teljes örökítő információ) fejtették meg kínai genetikusok, ez új lehetőség az éhínséget okozó rovar elleni harcban.
Fotó: dreamstime
A Kínai Tudományos Akadémia Állattani Intézetének kutatócsoportja, Lö Kang vezetésével szekvenálta a keleti vándorsáska (Locusta migratoria) genomját.
A rovar genetikai kódja feltűnően nagy. A kutatók szerint ez az eddig megfejtett legnagyobb állati genom. A vándorsáska génjeinek nagy csoportjai kapcsolatosak a hosszú távú repüléssel, a növényevéssel és az élelem megemésztésével – olvasható a Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
Sok az ismétlődő, mobil, úgynevezett felcserélhető DNS-elem is, amelyet az evolúció, úgymond ott felejtett, ezek részben megmagyarázzák a genom nagy méretét – állapították meg a kutatók. A genom egyelőre vázlatos formájú, ám amint pontosítják, a falánk rovar elleni védekezés új stratégiáinak egész tervrajzát kaphatják meg a kutatók. A kínai genetikusok szerint a genom ismerete segítheti környezetbarát rovarölő szerek kifejlesztését. Jelenleg intenzív vegyi rovarölő permettel lehet hatékonyan irtani, ennek használata azonban vitatott, hiszen károsan hat az emberre és környezetének egészségére is.
A szinte kizárólag fűfélék levelét rágó kártevő ősidők óta veszélyezteti az ember élelmét. Egyetlen nap alatt a testsúlyának megfelelő mennyiséget képes elfogyasztani, ami arányosan 60-80-szorosa annak, amennyit az ember eszik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa a sáskajárás, a Biblia és a Korán éhínségek és háborúk okozóját látta benne.
A dokumentált sáskajárások közül az egyik legnagyobb az 1988-as volt, amikor sáskák milliárdjai özönlötték el 60 ország 29 millió négyzetkilométerét, Afrikából indulva átrepülték az óceánt, és a karibi térséget is megfertőzték.
Egy korábbi kutatás során olyan biomechanikai folyamatot fedeztek fel, amely rajzásra készteti a rovart. A sáska általában egyedül jár, ám szerotonin örömhormon termelődik az agyában, ha néhány példány lökdösődése arra ösztönzi, hogy csapatba verődjön, és tömegesen induljon táplálékot keresni. Ahogy rajzási üzemmódba kapcsolnak, zöld színük ragyogó sárgába fordul, izmaik megduzzadnak, hogy képesek legyenek a hosszú repülésre.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Miért alkotnak a sáskák milliárdos rajokat?
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
