Az ébren tartó kék fény

Igen régóta tudjuk, hogy az alvás elengedhetetlenül szükséges az élethez. Az is tény, hogy hiányába gyorsabban bele lehet halni, mint az éhségbe.
Fotó: dreamstime
A hivatásos sofőrök, miközben igyekeznek ébrenlétüket maximálisan kihasználni régóta ismerik a trükköt, miszerint ha kék fénnyel világítanak az autóban, akkor kevésbé lesznek álmosak.
A 90-es évek végén két tudós, Ignacio Provencio neurológus és Mark D. Rollag biológus azonosítottak egy melanopszinnak nevezett fehérjét, mely a szem egyes ganglionsejtjeiben található. Ez az anyag teszi lehetővé, hogy ezek a sejtek érzékelhessék a kék fényt, ám a csapokkal és a pálcákkal ellentétben nem a látókéreggel állnak kapcsolatban, hanem az agy azon részével, mely a belső óránkért felel. Ezen a területen van szerepe a melatonin hormonnak, ami szabályozza az alvás és ébrenlét ciklusát. A kék fény azonban éppen ennek a hormonnak a termelését megakadályozza, eltolva az ideális egyensúlyt.
„Emberben a cirkadián (egynapos biológiai ütem) ritmust, az életfunkciók napszakokhoz kapcsolódó váltakozását, legfőképpen pedig az alvás-ébrenlét fázisait a központi idegrendszeri “belső óra” vezérli, mely a hypothalamusban (nucleus suprachiasmaticus) helyezkedik el. A mag önálló működésének finom hangolását, külvilággal való szinkronizálását külső ingerek szabályozzák, melyek közül a legfontosabb a fény. A szem látóhártyájának fényérzékeny sejtjeiből idegpályák vezetnek az említett magba, mely kapcsolatai révén komplex módon, közvetlenül befolyásolja számos központi idegrendszeri és hormonális folyamat napszaki ritmusát. A mag többek között összeköttetésben áll az agy hátsó részében elhelyezkedő aprócska tobozmiriggyel, mely az álmosságért felelős melatonint termeli, a cirkadián ritmus szerinti változó mennyiségben. Ennek a hormonnak a szintje éjjel, fény hiányában a legmagasabb” – mondja Serfőző Csilla szemész.
Ha tehát aludni akarunk, nincs más dolgunk, mint kerülni a kék fényt, ám ez nem is olyan egyszerű.
„Funkcionális MRI vizsgálattal igazolták, hogy a látható fény tartományában a rövid hullámhosszú, 460-480 nm körüli kék színű fény az, amelyik a “belső órát” leginkább aktiválni, ezáltal a melatoninszintet csökkenteni képes. A látható fénynek csupán kis hányada ez a kék fény, és – minthogy ez ugyancsak csökkenti az álmosságot – hatását egyes szakemberek a koffeinéhez hasonlítják. Manapság már éjszaka sem vesz bennünket körül olyan sötétség, mint a régebbi időkben. Ma az ablakokon beszűrődő fények és háztartási elektromos berendezéseink LED fényei is elárasztanak minket az említett, zavaró hullámhosszú fénnyel.” – mondja a szakember.
Írta: Scheftsik Tamás