A szivárványos guppik színfoltjai
Német és japán kutatók kiderítették, mi szükséges a szivárványos guppik színes foltjainak kialakulásához.
Illusztráció: weigelworld.org
A szakértők speciális elektronmikroszkóppal három különböző pigmentsejttípust azonosítottak a szivárványos guppiknál (Poecilia reticulata). Ezek közül mindig legalább kettő szükséges egy színfolt kialakulásához.
A nőstény guppikra egyszerű, általában jellegtelen rejtőszín jellemző, a hímek viszont ragyogó és feltűnő színpompával hívják fel magukra a figyelmet. Jó okuk van erre: korábbi tanulmányokból ugyanis kiderült, hogy a nőstény guppik leginkább az olyan színes hímekkel párosodnak, amelyeknek nagy, narancsos színfolt díszíti a testét és az úszóit. Amikor azonban ragadozóhal úszik a vízben, a hímek színei „megfakulnak”, hogy nehezebben vegye őket észre az ellenség.
A kutatásban a tübingeni Max Planck Fejlődésbiológiai Intézetének és a japán Nagojai Egyetem biotechnológiai központjának tudósai vettek részt, akik eredményeiket a Plos Pne című szaklapban mutatták be.
A guppik eredetileg Dél-Amerika, pontosabban Venezuela, Trinidad és Tobago, Guyana, Barbados környékéről származnak, de számos helyre betelepítették őket. Magyarországon több meleg vizű forrásban élnek elvadult, önfenntartó populációi.
Forrás: MTI
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Stipsicz András kapta a Bolyai-díjat
Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta a kutatót.
Karikó Katalin segítségével nyílt új kutatóközpont
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
