Veseegészség
Tudományosan is igazolódott, a vese egészséges működésének feltétele a születés előtt alapozódik meg.
Fotó: dreamstime
Egy nemzetközi kutatócsoport erről szóló tanulmánya a The Lancet orvosi szaklapban jelent meg. A tudós csapat tagjai: az ausztráliai Queensland Egyetemről Wendy Hoy professzor, a kanadai Alberta Egyetem Nefrológiai anszékéről Valerie A. Luyckx, a norvégiai Haukeland Egyetemi Kórházból Bjorn E. Vikse professzor.
Eredményeikkel rámutattak, a méhen belüli környezet, egész felnőttkori egészségünkre, így a vesére is kihat. Az összegyűlt információhalmazok alapján az alacsony születési súly és a koraszülés olyan negatív hatásokat eredményez mint a magas vérnyomás, krónikus vesebetegség. A vese funkcionális szűrő egységeiként ismert nefronok kezdeti alacsony száma is rossz előjel. Születésünkkor, jó esetben, vesénként körülbelül 1,2 millió nefron végzi a dolgát; a világátlag mintegy 1 millió, és sajnos évenként úgy hatezret elvesztünk.
A kutatásban részt vett John Bertram professzor is, aki az ausztrálai Monash Egyetem Anatómiai és Fejlődésbiológiai Intézetének tanszékvezetőjeként két évtizede kutatja a nefronok világát. Vélekedése szerint „a vese működését rendkívüli mértékben befolyásolja a megszületésünk előtti időszak, mert a nefronok termelődése a terhesség 36. hetében befejeződik, és azt nem lehet újraindítani.” Azt mondja, az alacsony születési súly alacsony nefronszámot eredményez, a nagyobb születési súly pedig a magasabbat.
Mint mondják, az anyáknak a terhesség teljes időszakában kerülni kell az alkoholt, zsíros élelmiszereket, stresszt, antibiotikumot – ezek ugyanis bizonyítottan negatív hatással vannak a magzatra, így aztán a baba veséjének egészséges fejlődésére is.
Sok országban bevett szokás mérni a születési súlyt, a kutatócsapat szerint ez lehetne meghatározó, hogy a későbbiekben milyen gyakorisággal kell az adott személy vesefunkcióit, vérnyomását felülvizsgálni.
A kutatások még nem zárultak le, de addig sem árt odafigyelni az újszülöttek súlyára, mert a kis születési súlynak akár 40 esztendővel később is jelentkezhetnek súlyos következményei.
írta: Csibrányi Zoltán
Lámák segíthetik a szervátültetésen átesőket
A lámák antitestjei eltérnek a mienktől, és egy új kutatás szerint nagy segítséget jelenthetnek egy vírus ellen.
Minimális DNS vezetett el a gyilkoshoz
Rekord alacsony, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találtak meg egy tettest, aki 1989-ben Las Vegasban meggyilkolt egy lányt.
Miért nem háziasították az amerikai nyulakat?
A választ az állat társas viselkedésében találták meg a kutatók.
15 ezer éves vírusokat találtak egy tibeti gleccserben
2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén emelték ki azt a jégmintát, amelyről később kiderült, 15 ezer éves növényi- és talajvírusokat tartalmaz.
Új napfolt-katalógus segíti az előrejelzést
A naptevékenység modern, technológiafüggő életünkre jelentős hatással lehet, ezért fontos az előrejelzése.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
