Magbankok szakmai találkozója Vácrátóton
Nagy-Britanniától Kazahsztánig tucatnyi ország mintegy hatvan szakembere vett részt azon a tanácskozáson, amelyet Vácrátóton rendeztek az őshonos növények szaporító anyagainak megőrzéséről.
Peti Erzsébet (balra, egy csíráztató asztal mellett), a Pannon Magbank programvezetője bemutatja a konferencia részvevőinek az intézet által alkalmazott szaporítási technológiát
Fotó: MTA ÖI–Vácrátót
A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete 2014. február 24-én és 25-én azzal a céllal rendezte a találkozót, hogy a magbanki tevékenységben élen járó külföldi intézmények szakemberei megosszák egymással tapasztalataikat. A megbeszélésre meghívták a környező országok kutatóit is, akik segíthetik a Tápiószelén működő Pannon Magbank további munkáját, és tevékenységének kiterjesztését határainkon túlra is.
Globális magtár a Spitzbergákon
Már több mint nyolcszázezer növényfaj magjainak mintáit őrzik a Spitzbergákon működő globális „magtárban”, amelyet a világ kultúrnövényeinek megóvása érdekében hozott létre a norvég kormány 2008-ban. A legutóbbi szállítmánnyal több mint húszezer magminta érkezett száznál több országból. A 2014 év eleji szállítmány fogadása egybeesett a magtár éltre hívásának hatodik évfordulójával – közölte a Globális Terménydiverzitási Szövetség, amely a norvég kormány tulajdonában lévő magtárat működteti. A tárolóban összegyűjtik a világ összes terményének magmintáját arra az esetre, ha ember által előidézett vagy természetes folyamatok révén fajok pusztulnának ki. A tízmillió dollárból (majdnem 2 milliárd forint) megépült, 4,5 millió minta tárolására alkalmas magbankban kezdetben mintegy 100 ország 268 ezer haszonnövényfajának magjait őrizték, mára azonban a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményévé vált. (MTI)
A Pannon Magbank projekt 2010-ben indult a LIFE+ program keretében a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, azért, hogy a pannon biogeográfiai régió őshonos növényfajainak legalább felét megőrizzék az utókor számára, magvak formájában. Ezáltal a pontosan dokumentált és ellenőrzött körülmények között tartott „maggyűjteményből” például egy természeti katasztrófa következtében élőhelyükről eltűnő fajokat lehet pótolni, visszatelepíteni.
A Pannon Magbank azonban nem csak egy statikus gyűjtemény: kutatási alapul szolgálhat az eredeti élőhely zavarása nélkül, részt vesz az élőhelyen megvalósított természetvédelemben és biztonsági tárolóként működik. A tudományos intézmény célja olyan magminták gyűjtése, amelyek reprezentálják a pannon biogeográfiai régió növényvilágát, és őrzik az esetleg még csak felfedezésre váró kultúrfajok vad őseit. A projekt vezetője a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, partnerei az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a mostani konferenciának is helyet adó vácrátóti botanikai intézet. Ez utóbbi intézmény feladatai közé tartozik többek között a gyűjtés megszervezése és lebonyolítása, valamint a duplikátumok tárolása.
Baktay Borbála, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatója minden szempontból sikeresnek tartja a tanácskozást. A ng.24.hu-nak elmondta: „A legfontosabb eredmény az, hogy megismertük egymást. Eddig még nem rendeztek ilyen találkozót a régió szakemberei számára. A vad fajok megőrzése egy olyan speciális génbanki feladat, amelybe sok országban mind ez idáig bele sem kezdtek. A találkozó fontos eredménye, hogy megismerhettük azokat a szakembereket, akik a környező országokban e területen tevékenykednek.”
Baktay Borbála szerint fontos ismereteket szereztek a magyar szakemberek a külföldi kollégáik módszereiről, és szóba kerültek a társintézmények közötti együttműködés lehetőségei a régió vad fajainak megőrzése érdekében.
Forrás: ng.24.hu / H. Á.
Lámák segíthetik a szervátültetésen átesőket
A lámák antitestjei eltérnek a mienktől, és egy új kutatás szerint nagy segítséget jelenthetnek egy vírus ellen.
Minimális DNS vezetett el a gyilkoshoz
Rekord alacsony, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találtak meg egy tettest, aki 1989-ben Las Vegasban meggyilkolt egy lányt.
Miért nem háziasították az amerikai nyulakat?
A választ az állat társas viselkedésében találták meg a kutatók.
15 ezer éves vírusokat találtak egy tibeti gleccserben
2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén emelték ki azt a jégmintát, amelyről később kiderült, 15 ezer éves növényi- és talajvírusokat tartalmaz.
Új napfolt-katalógus segíti az előrejelzést
A naptevékenység modern, technológiafüggő életünkre jelentős hatással lehet, ezért fontos az előrejelzése.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
