Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Klímaváltozás: 1972-ben már látták a jövőt

National Geographic Magyarország

Meglepő pontossággal jósolta meg a globális felmelegedés következő harminc évre vonatkozó forgatókönyvét egy 1972-ben közölt tanulmány.

Fotó: profimedia

A Nature című folyóiratban megjelent írás szerzője John Stanley Sawyer brit meteorológus volt. Az 1916-ban született szakember a brit Királyi Természettudományos Társaságnak és a Királyi Meteorológiai Társaságnak is tagja volt, utóbbi szervezetnél elnöki pozíciót töltött be 1963 és 1965 között. Az 1972-ben publikált tanulmányból kiderül, hogy több mint negyven évvel ezelőtt a klímakutatók milyen sokat tudtak a globális éghajlati rendszer alapvető működéséről. 

A tudós többek közt leírta, hogy mennyit fog emelkedni a globális felszíni átlaghőmérséklet 2000-ig. „Az évszázad végéig várható 25 százalékos szén-dioxid-növekedés a globális átlaghőmérséklet 0,6 Celsius-fokos emelkedésével jár együtt, olyan értékkel, amely valamelyest magasabb az elmúlt évszázadok éghajlati változásaihoz képest” – írta annak idején a szakember. A légköri szén-dioxid-koncentráció 1850 és 2000 között a 25 százalékhoz nagyon közeli mértékben növekedett, és a globális felszíni átlaghőmérséklet is kicsivel a 0,6 Celsius-fokot meghaladva emelkedett az időszakban – adta hírül a The Guardian című brit lap internetes oldala.

Sawyer az angol mérnök és feltaláló, Guy Callendar 1930-as évek végén és 1940-es évek elején írt munkáira hivatkozott, amelyekben Callendar úgy becsülte, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció nagyjából 10 százalékkal növekedett a korábbi száz évben. Ez lenyűgözően pontosnak számít, mivel a jelenlegi becslések 9 százalékosra teszik ezt az értéket. Sawyer továbbá a Keeling-görbét is – grafikon, amely a légkör szén-dioxid-koncentrációjának változását ábrázolja 1958-tól – alapul vette munkájához.

A szakember rámutatott, hogy az ember által kibocsátott szén-dioxid-mennyiségnek mindössze a fele marad meg az atmoszférában, míg a másik felét az óceán és a bioszféra nyeli el. Az elmúlt négy évtizedben az ember általi szén-dioxid-kibocsátás mértéke továbbra is többé-kevésbé exponenciálisan növekedett, és a kibocsátott mennyiség nagyjából fele továbbra is a légkörben marad, míg a másik fele természetes tározókban gyülemlik. Az óceánok által elnyelt szén-dioxid nagymértékben hozzájárul a vízrengetegek savasodásához.

Sawyer rámutatott, hogy egy 1971-es konferencián 375 ppm-re (milliomod térfogatrész) becsülték a szén-dioxid 2000-re várható légköri koncentrációját. Az érték nagyjából 370 ppm körül mozgott 2000-ben. A légköri szén-dioxidszint folyamatos emelkedésének várható hatásait sorolva a szakember megjegyezte, hogy „néhány növény valamivel gyorsabban növekedhet”. Ez alapvetően igaz, habár a helyzet ennél bonyolultabb.

Sawyer szerint az emelkedő szén-dioxidszint növeli az üvegházhatást, és az azzal összefüggő melegedés több párolgást eredményez. Arról is írt, hogy az olvadó jég és hó erősíteni fogja a globális felmelegedést, ugyanakkor úgy feltételezte, hogy a növekvő felhőtakaró csökkentheti a melegedést és szabályozhatja a globális éghajlatot. Közelmúltbeli vizsgálatok szerint azonban a felhők valójában egy kicsit még erősítik is a globális felmelegedést. A szakember felismerte, hogy a jelentős mértékű globális felmelegedés változásokat eredményezhet az időjárásban és a szélmintákban világszerte.

Forrás: The Guardian / MTI

Hozzászólások

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket