Könnycseppek rejtelmei

Fotó: freesweden

Rose-Lynn Fisher, amerikai fotográfus, mikroszkópos fényképei újra felvetették az emberi könny szerepének kérdését. A képeken ugyanis tisztán látszik, ahogy a könnycseppek alakja a kiváltó érzések szerint változik: más, ha hagyma miatt gördülnek könnyeink, más, ha a bánat, és más, ha az öröm okozza. Joseph Stromberg, a Smithsonian’s Collage of Arts and Sciences munkatársának magyarázata szerint három fő könnycsepptípust lehet megkülönböztetni –  alap, a reflexes és fiziológiás -, de mindegyiknek más a molekula összetétele, ráadásul a könnyben található kristályos sómolekulák is különböző formákat ölthetnek.
Korábban, William Frey, a minnesotai  St. Paul-Ramsey Medical Center (Egészségügyi Központ) biokémikusa is megvizsgálta a könnyek alakját, összetételét, és kiderült, hogy az érzelmi okokból előtörő könnyek több fehérjét és adenokortikotróp hormont tartalmaznak – olyan anyagot, ami  stressz idején szabadul fel nagy koncentrációban.

A santiagói egyetem molekuláris biológusai által vizsgált könnyek mintázata.

Fotó: scielo.cl.

A könnyek általában valamilyen erős érzelem miatt ömlenek szemünkből, mégis, a könny egyik legfontosabb funkciója alapvetően a szem nedvesen tartása, illetve a szaruhártya tápanyagokkal való ellátása, védelme. A nagyobb mennyiségű könny képes kimosni az irritáló anyagot vagy kisebb idegen testet a szemből, de a kigördülő könnycseppeknek a non-verbális (testbeszéd) kommunikációban is része van, főleg a kisgyermekeknél.

A sírás egyik első kutatója, Charles Darwin szerint a könnyezés nemcsak vészjelzésre szolgál, de el is lazít, megnyugtat. Ad Vingerhoets, holland pszichológus már komplexebb módon tekint a sírásra, élettani, szociális és érzelmi szerepet is tulajdonít neki, s kísérletekkel bebizonyította, hogy könnycseppek nélkül kevésbé hatásosan kommunikálunk. A mai pszichológusok álláspontja szerint a könnyek kiengedése a lelki egészség helyreállításának eszköze is lehet, hiszen síráskor  a vegetatív idegrendszer azon része lép működésbe, amelyik a regenerációt, gyógyulást irányítja, egy alapos sírás után pedig bizonyítottan csökken a pulzus és a vérnyomás is.

A könny átlátszó, enyhén lúgos kémhatású folyadék, íze erősen sós. A megfelelő látás biztosításához 1-2 mikroliter/perc sebességgel termelődik, egy nap 1-3 milliliternyi. Az alap-könny összetétele nagyjából állandó: legnagyobb része víz, az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a három százalékban jelen lévő nátrium és klorid, illetve a nagyobb koncentrációjú kálium, mangán, és a hidrokarbonát ion. A vérplazma fehérjéi közül is találni jó néhányat a könnyben, ilyen az albumin vagy az immunglobulinok, melyek a kórokozók elleni védelemben vesznek részt, de az antibakteriális hatású lizozimot is meg kell említenünk közülük.

A könnyek általában az érzelmek kiváltotta síráshoz kapcsolódnak, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy könnyhullatásra csak az ember képes. Pedig a hasonló szemfelépítésű állatoknak is vannak könnyeik,  az állatokkal foglalkozó szakemberek szerint pedig több állat képes könnyeivel érzelmeit is kifejezni – vagyis bánatukban is tudnak sírni. Marc Bekoff a Colorádo Egyetem etológusa szerint az érintkezés vigaszának elvesztése, vagy a stressz is kiválthat sírást néhány társas életet élő állatfajnál, főleg a kicsinyeknél. „2013-ban egy újszülött elefántborjú öt órahosszat sírt, mert anyja nem fogadta el és nem táplálta” – hoz egy példát az etológus.

Épp a napokban olvashattunk Rajuról az elefántról, akit ötvenévnyi fogság után szabadítottak ki, ekkor már alig kapott enni, és szinte csak papíron és műanyagon élt. A Wildlife SOS munkatársait is megdöbbentette, amikor látták, hogy az állat sír.

Írta: F.Zs.