Új vargányafajok egy közértben
Európában és Észak-Amerikában a legközismertebb gombafajok a vargányák, és bár azt hinné az ember, már mindet ismeri, ma is bukkannak fel újdonságok.
A három új fajt is tartalmazó kínai gombacsomag.
Fotó: Bryn Dentinger
A vargánya az egyik legtöbb helyen forgalmazott vadon termő, ehető gomba a világon. Az egyik legnagyobb exportőr Kína, ahonnan legtöbbet Európába szállítanak. Önmagukban is kiválóak élelmiszerként, de ugyanígy feldolgozva is.
Mostanáig 25 fajuk vált tudományos néven is elfogadottá, közülük legismertebb az ízletes vargánya (Boletus edulis). Ugyanakkor a trópusi Ausztráliától kezdve Délkelet-Ázsián át Közép- és Észak-Amerikáig sokfelé bukkannak tudományos terepmunkák alkalmával újabb és újabb fajokra.
Most, a londoni Királyi Botanikus Kert (Kew Roayal Botanical Gardens) mikológusai (gombakutatói) három új fajukat azonosították. Ami az egészben tán a legmeglepőbb, hogy egy Londoni boltban vásárolt, tehát kereskedelmi forgalomban levő, kínai eredetű, szárított gomba-csomagban találtak rájuk. A Kew-kertként is ismert növénykert tudósai, Bryn Dentinger és Laura Martinez-Suz módfelett meglepődtek, amikor egy London dél-nyugati részén található bolt egyik gomba-csomagjának DNS-vizsgálata során a tizenöt elemzett darab között három olyan Boletus-fajt találtak, amelyek egyikének sem volt még tudományos neve.
A felfedezésükről a PeerJ (biológiai-orvosi) folyóiratban beszámoló két kutató egyik legfontosabb meglátása talán az, hogy bizonyítottnak látják a gombák fajgazdagságát, hiszen mint mondják „a felfedezés azt mutatja, mindenütt vannak még ismeretlen gombák”.
Írta: Csibrányi Zoltán
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
