Új vargányafajok egy közértben
Európában és Észak-Amerikában a legközismertebb gombafajok a vargányák, és bár azt hinné az ember, már mindet ismeri, ma is bukkannak fel újdonságok.
A három új fajt is tartalmazó kínai gombacsomag.
Fotó: Bryn Dentinger
A vargánya az egyik legtöbb helyen forgalmazott vadon termő, ehető gomba a világon. Az egyik legnagyobb exportőr Kína, ahonnan legtöbbet Európába szállítanak. Önmagukban is kiválóak élelmiszerként, de ugyanígy feldolgozva is.
Mostanáig 25 fajuk vált tudományos néven is elfogadottá, közülük legismertebb az ízletes vargánya (Boletus edulis). Ugyanakkor a trópusi Ausztráliától kezdve Délkelet-Ázsián át Közép- és Észak-Amerikáig sokfelé bukkannak tudományos terepmunkák alkalmával újabb és újabb fajokra.
Most, a londoni Királyi Botanikus Kert (Kew Roayal Botanical Gardens) mikológusai (gombakutatói) három új fajukat azonosították. Ami az egészben tán a legmeglepőbb, hogy egy Londoni boltban vásárolt, tehát kereskedelmi forgalomban levő, kínai eredetű, szárított gomba-csomagban találtak rájuk. A Kew-kertként is ismert növénykert tudósai, Bryn Dentinger és Laura Martinez-Suz módfelett meglepődtek, amikor egy London dél-nyugati részén található bolt egyik gomba-csomagjának DNS-vizsgálata során a tizenöt elemzett darab között három olyan Boletus-fajt találtak, amelyek egyikének sem volt még tudományos neve.
A felfedezésükről a PeerJ (biológiai-orvosi) folyóiratban beszámoló két kutató egyik legfontosabb meglátása talán az, hogy bizonyítottnak látják a gombák fajgazdagságát, hiszen mint mondják „a felfedezés azt mutatja, mindenütt vannak még ismeretlen gombák”.
Írta: Csibrányi Zoltán
Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként
1908. január 15-én született a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus.
Miért nem vált a Föld szuperfölddé?
Az exobolygó-kutatásokból jól ismert kifejezés a szuperföld, vagyis az a kőzetbolygó, amely a mi otthonunknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű.
Mióta adnak hangot az állatok?
Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.
Először ültettek be sertésszívet egy emberbe
A rendkívüli transzplantációt egy végstádiumú szívbetegségben szenvedő 57 éves férfin végezték el 2022. január 7-én.
Magyar kutatók módszere segítheti a váratlan események előrejelzését
Magyar kutatók új matematikai módszert dolgoztak ki, amely segíthet előre jelezni váratlan eseményeket az adatsorok újszerű elemzésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
