Az élethez nélkülözhetetlen a bróm
Egy friss amerikai kutatás kimutatta, hogy az eddig nélkülözhető nyomelemnek tartott bróm mégiscsak fontos a számunkra, sőt elengedhetetlen az élethez.
Bróm nyomokban megtalálható sok zöldségben (fokhagyma, spárga, sárgarépa, zeller, kelkáposzta, hagyma, póréhagyma, paradicsom).
Fotó: dreamstime
A közelmúltig úgy hitték, a természetben előforduló 92 elem közül 27 szükséges az egészséges életfolyamatokhoz, az élethez. A brómról, erről a sárgadinnyében is előforduló elemről eleddig nem gondolták, hogy hiánya megbosszulhatja magát. Mi több egyenesen úgy vélték, például a brómtartalmú gyógyszerek hosszú ideig való szedése kifejezetten káros, mert azoknak kirívóan magas a félfémes szennyezettsége.
A nashville-i Vanderbilt magánegyetem Orvostudományi Tanszékének professzora, Billy Hudson kollégáival arra jutott, hogy a bróm az ember és minden állatfaj számára elengedhetetlen. A Cell (biomedikális kutatások eredményeit közlő) folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint, ha az ecetmuslica étrendjéből elvonták a brómot, elpusztult, ám ha időben újra kapott eme elemből, helyrebillent szervezetének működése. A felismerés nyomán a professzor így reagált: „Bróm nélkül nincsenek állatok.”
A felfedezés különben az 1980-as években gyökerezik. A professzor két ritka vesebetegséget kutatva kettő, eladdig ismeretlen fehérjére bukkant, melyek együttműködése folytán ölt alakot az ún. „tripla-helikális kollagén IV” molekula (ez lényegében hálózatképzőként működik). Az akkor vizsgált vesebetegségeknél ez sérült vagy hiányzik.
Egy másik kutatócsoport 2009-ben egy kén- és egy nitrogénatom közti újszerű kötést fedezett fel, ami rögzítőként funkcionál az említett atomok és a kötőszöveti sejtek között. Ha e rendszerben meghibásodás lép fel, az egy ritka vesebajhoz, a Goodpasture-szindrómához vezet. 2012-ben pedig az is kiderült, hogy az egész folyamatsort a peroxidazin enzim támogatja – aminek túlműködése viszont a nevezett kollagén túlzott lerakódásához vezet, rontva a vesefunkciót.
A friss kutatásban bizonyítást nyert: az ionos bromid társfaktorként működik, hogy a peroxidazin megfelelően elláthassa feladatát. A tudóscsapat szerint tehát „a bróm elengedhetetlen az állatok fejlődéséhez és a szövetek felépítéséhez”. Mármost ez az emberi betegségek terén új utakat nyit, hiszen már mostanáig is számos betegség esetén kimutatták a brómhiányos állapotot.
Írta: Csibrányi Zoltán
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
