Páratlan leletek a Bakonyból

2014. július végére körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén.
Ősi Attila az ásatás vezetője Iharkúton.
Fotó: MTA
Ősi Attila paleontológus az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja vezetőjeként az utóbbi három esztendőben az Akadémia kiválósági programjának támogatásával folytatta 14 évvel ezelőtt megkezdett, a hazai őslénytani kutatások szempontjából meghatározó jelentőségű munkáját. Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.
A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több mint harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek, de nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, és a kutatók szerint ezek több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.
„Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte Ősi Attila. Egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványa.
A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még felmerülő kérdések megválaszolásában.
„Új kutatási területet is meghonosítottunk. A három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel elindított, ma már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tagból álló csoport csontszövettani vizsgálatokat is folytat” – emelt ki egy speciális kutatási irányt Ősi Attila, aki 2011-ben nyerte el a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásának, illetve itthon tartásának céljával, 2009-ben indított akadémiai program, a Lendület támogatását.
A fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak: „Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az időkapszuláknak köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük” – mondja a paleontológus.
Ősi Attila 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre, egy apró csontdarabkára. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is. Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature tudományos magazinban publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzi megjelenéséről alkotott ismereteket. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.
Forrás: MTA