Fürdővizeink tisztaságáról

Honnan jön a kellemetlen uszodaszag? Miért kaphatunk, egy kiadós úszás után, emésztőrendszeri fertőzést, esetleg kötőhártya- vagy fülgyulladást?
Fotó: dreamstime
A válasz mindkét kérdésre ugyanaz: az emberek, no és a hiányosan betartott higiéniai szabályok.
Az idei szeszélyes nyár nemigen kedvezett a szabad vizek szerelmeseinek, így a legtöbben inkább a fedett strandokat vagy uszodákat választották. A vízben található kórokozókról és a fertőtlenítésről Vargha Márta biológus, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője beszélt.
Míg a természetes vizekben, tavakban, folyókban kívülről is érkezhet a szennyeződés, addig a fedett fürdőhelyeken az ember az egyedüli, aki kórokozókat vihet a vízbe, illetve annak környékére. A vírusok és a baktériumok a klórozás ellenére is fertőzőképesek lehetnek a vízben, lenyelésükkel pedig egyenes út nyílik számukra szervezetünkben.
„Azok a vírusok, melyekkel kapcsolatban megfigyeltek már megbetegedéseket, elsődlegesen enterális (beleket érintő) vírusok, mint a calici egyik fajtája, a norovírus, vagy a különböző gyulladásokat okozó adenovírusok. Elviekben a hepatitis A vírus is fertőzőképes lehet a vízben, de ez hazánkban nem igazán jelent kockázatot. A másik nagy kórokozó csoport, mely a strandokon, uszodákban előfordulhat, az egysejtűek csoportja: a hasmenést okozó Cryptosporidium vagy a hányást, hasmenést előidéző Giardia meglehetősen ellenálló – még fertőtlenített vizekben is megtalálható, ráadásul hosszú ideig fertőzőképes marad. A harmadik csoportba különböző szabadon élő amőbafajok tartoznak, amelyek nagyon súlyos betegségeket is okozhatnak, de hazánkban nincs még feljegyzés sem arról, hogy bárki is megbetegedett volna tőlük. Az Acanthamoeba élősködő viszont fertőzhet, főként kontaklencse viselőknél okoz szaruhártya gyulladást, ezért általában azt javasoljuk, hogy a fürdőzők vegyék ki strandolás vagy úszás előtt a lencséiket. A jól ismert szemölcs, illetve bőrgomba kórokozói pedig nem a vízben, hanem annak nedves környezetében szaporodnak, ezeket inkább az öltözőkben vagy a zuhanyzókban találjuk meg.”
Minden fajta kórokozó ellen hatásosnak bizonyulhatnak, a medencék vizénél alkalmazott, fertőtlenítő eljárások, de nem azonos mértékben. A baktériumok zömét például, elpusztítja a klór – ezerből egy, ha marad -, de a vírusoknál már nem olyan jók az arányok, az egysejtűeknek pedig akár ötven százalékuk is életben maradhat a fertőtlenítés után.
„Az úszó- és fürdőmedencék vizét folyamatosan forgatják, és fertőtlenítik, tehát komplex kezeléssel csökkentik a kórokozók táplálékát képező szervesanyag-tartalmat. A nagy medencék víztömegét általában évente csak egyszer cserélik, de folyamatosan cirkuláltatják. A fedett vizek esetében elmondható, hogy annál tisztább, minél kevesebb szerves anyagot visznek bele az emberek. Az izzadsággal vagy a kozmetikumokkal rengeteg jut be, amit drasztikusan le lehetne csökkenteni azzal, ha minden fürdőző lezuhanyozna a medence használata előtt és után is.
Maga a vízfertőtlenítés a legtöbb esetben klórgázzal, vagy hipoklorit hozzáadásával történik, de egyes helyeken már használnak nem irritáló hatású peroxidos fertőtlenítő módszereket, UV-t vagy ultraszűrést.
A víz klórszintjét természetesen rendszeresen ellenőrzik, hazánkban a kötött klór maximális megengedett szintje nem lehet magasabb 1mg/l-nél. A klór maga is irritáló hatású, de szerves anyaggal találkozva melléktermékek, például klór-aminok alakulnak ki, melyek egyrészt a jól ismert uszodaszagért, másrészt többféle irritációért is felelősek” – tudtuk meg Vargha Mártától.
A fertőzések megelőzése érdekében mindenképpen be kell tartanunk a higiéniai előírásokat. A szakember szerint: „Alapvető szabály, hogy a vízbe lépés előtt és után is alaposan zuhanyozzunk le. Aki hasmenéses megbetegedéssel küzd, sem a betegség alatt, sem utána három napig ne menjen vízbe, mert megfertőzheti a körülötte úszókat. A gyógyvizeknél, ahol a fertőtlenítés helyett fokozott vízcserével biztosítják a megfelelő vízminőséget, ne engedjük a gyermekeket fröcskölni, vagy a víz alá bukni, s természetesen alapszabály a papucs viselése a medencék és az öltözők területén. Alapvetően nem az lenne a cél, hogy a fertőzések, vagy a szabályok elriasszanak bárkit is a fürdéstől, hanem az, hogy a lehető legnagyobb tudatosságot alakítsuk ki: Fantasztikus fürdőhelyeink vannak, ezekre nagyon kéne vigyázni!”
Írta: F.Zs.