Orvosi Nobel-díj – 2014

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Edvard Moser, John O’Keefe, May-Britt Moser
Fotó: nobeprize.org
A három tudós a tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet, ők fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a „belső GPS-t”, amelynek segítségével az ember képes tájékozódni a térben.
„A tájékozódási képesség kulcsfontosságú létünk szempontjából. John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kutatásai olyan kérdésre találták meg a választ, amely évszázadokon át foglalkoztatta a tudósokat és filozófusokat: Miként képes az agy a környezetben való eligazodáshoz szükséges térképét megalkotni?” – Olvasható a bizottság közleményében.
A helymeghatározó rendszer első komponensét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe, aki állatkísérletek során észrevette, hogy az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippokampuszban mindig ugyanaz az idegsejttípus aktiválódott, amikor a patkány a helyiség egy bizonyos részén tartózkodott. Másfajta idegsejtek aktiválódtak viszont, amikor az állat a laboratórium egy másik szegletében volt. A kutató ebből arra következtetett, hogy e „térsejteknek” a környezet feltérképezése a feladatuk.
2005-ben May-Britt és Edvard Moser az agy helymeghatározó rendszerének egy másik kulcsfontosságú elemét fedezte fel: az úgynevezett entorhinális (szagló) agykéregben megtalálták a „koordinátarendszerbe” szerveződött „hálózati” sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését.
A továbbiakban képalkotó berendezésekkel végzett kutatások, valamint az idegsebészeti műtéteken átesett betegek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi agyban is léteznek „térsejtek” és „hálózati” sejtek. Az Alzheimer-kórnak már a korai stádiumában sérül a hippokampusz, valamint az entorhinális agykéreg, így a betegek gyakorta eltévednek. Az agy helymeghatározó rendszerének megismerése segít megérteni a térbeli tájékozódási képesség elvesztésének mechanizmusát az Alzheimer-kórban szenvedőknél.
„Az entorhinális kéreg a hippokampusz fő bemeneti régiója, és mindig is nagy kérdés volt, hogy a külső környezeti szenzoros impulzusokból miképp áll össze a hippokampuszban a specifikus térmező-érzékenység. Rendkívül izgalmas, hogy miként fedezte fel ezt rendszert a Moser házaspár” – magyarázta Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója.
Az akadémikus kitért az idei Nobel-díjasok magyarországi kapcsolataira is. Ismertetése szerint mindhárman meghívott előadóként plenáris előadásokat tartottak 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. John O’Keefe a térsejtek szerepéről beszélt, bemutatta, hogy miként fejlődnek ki az élet kezdetén, s miként károsodnak, pusztulnak a demenciában szenvedő idős betegeknél. „A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk” – mondta Freund Tamás.
John O’Keefe 1939-ben született New Yorkban, a University College London kognitív idegtudományokkal foglalkozó intézetének tanára.
May-Britt Moser 1963. január 4-én született egy Fosnavag nevű norvégiai kisvárosban. Alapító társigazgatója a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetem emlékezésbiológiával foglalkozó intézetének és a Kavli Idegtudományi Intézetnek.
Edvard Moser 1962. április 27-én született Alesundban, Norvégiában. Feleségéhez hasonlóan alapító társigazgatója a trondheimi emlékezésbiológiai központnak és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Posztdoktori képzésük során mindketten tanítványai voltak John O’Keefe-nek Londonban.
Moserék az ötödik Nobel-díjas házaspár az elismerés, 1901 óta íródó történetében.
Nobel-díjas házaspárok:
Pierre és Marie Curie fizikai Nobel-díj, 1903; Marie Curie 1911-ben megkapta a kémiai díjat is.
Irene és Frédéric Joliot-Curie 1935, kémiai Nobel-díj
Az amerikai Carl és Gerty Cori orvosi-élettani Nobel-díj, 1947
A svéd Gunnar Myrdal közgazdasági Nobel-díj, 1974; felesége, Alva Myrdal 1982-ben lett békedíjas.
Forrás: MTI