Messze látó tudomány

Ezzel a címmel kezdődött meg 2014-ben az MTA egy hónapig tartó, országszerte rendezvényeket kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe.
Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke felavatta a Magyar Tudományos Akadémia Székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.
Fotó: Kovács Attila/MTI
Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudós Társaság 1830-ban tartotta első ülését, mai székhelyét azonban csak jó néhány évtizeddel később foglalta el. A fővárosi Széchenyi István téren álló neoreneszánsz stílusú székház építésére 1861-ben írtak ki pályázatot, a kivitelezés munkálatait Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével, Friedrich August Stüler tervei alapján kezdték meg 1862-ben, felavatására 1865-ben került sor. Széchenyi felszólalásának időpontját 2003 óta hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepeként tartják számon.
A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. A rendezvények elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget.
„Emlékeztessen minket ez a sztélé arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia épülete a történelmi múlt emlékezetének és a jövő érdekében végzett kutatásoknak az összhangját jelképezi” – mondta Lovász László, az MTA elnöke.
Fotó: Kovács Attila/MTI
A részletes programot az MTA honlapján olvashatják.
Forrás: ng.24.hu