Kábmolekulák

„Kristálymeth”: intravénásan, porként, tablettában is nagyon veszélyes drog a metamfetamin.
Fotó: Profimedia

Az amerikai katonák a második világháborúban amfetamint kaptak harctéri serkentőként, az 1970-es években a CIA behatóan vizsgálta az ecstasy hasznát a hírszerzésben. Akkoriban még orvosi felügyelettel alkalmazták az új szereket, napjainkban már illegálisan terjednek a szintetikus drogok. És hiába kerülnek aránylag gyorsan tiltólistára, valahol egy titkos laboratóriumban már készül helyettük az új molekula. Tavaly nem kevesebb, mint nyolcvanegy új anyag felbukkanását regisztrálták a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyeloközpontjában (EMCDDA).

Elég némi „újratervezés” – a molekula egyes oldalláncainak, funkciós csoportjainak cseréje vagy halogénezése –, és máris kész az új dizájner drog, amelyre még nem vonatkozik a tiltás. Az újonnan kotyvasztott helyettesítő hatásáról ilyenkor még csak találgatni lehet. Pusztán a szerkezetből ugyanis nem következtethető ki a működésmód, hogy függőséget okoz-e az új szer, hogy az előző változathoz képest miként viselkedik a szervezetben: milyen dózisban hat, milyen gyorsan szívódik fel, milyen sejtreceptorokhoz kapcsolódik, milyen viselkedést vált ki, hogyan bomlik le, milyen károsodást okoz az idegrendszerben…

Ázsiából, többnyire Kínából és Indiából, por alakban érkeznek Európába a dizájner drogok. „Ilyenkor még általában 95 százalékos tisztaságúak, aztán az alapanyagból, sokszor zuglaborok mélyén, bizonytalan összetételű és hatóanyag-tartalmú tabletták készülnek” – mondja Ujváry István kémikus. E vegyületek sokban hasonlítanak a klasszikus kábítószerekhez: élénkítenek és/vagy hallucinációt okoznak, de nagy adagban, rendszeresen fogyasztva pszichotikus állapotot válthatnak ki és agresszióhoz vezethetnek. „Ha a szernek még fájdalomcsillapító hatása is van, az érintett ön- és közveszélyessé válhat” – hangsúlyozza Ujváry István.