Állati matek

Vagy olyan zseniális csimpánzok, akik a számítógép monitorán számokat böködve, gyorsabban állítják emelkedő sorrendbe a kapott számhalmazt, mint a szomszéd szobában izzadó egyetemisták? A kutatóknak mindenesetre komoly fejtörést jelent olyan feladatokat kitalálni, amelyekkel bizonyíthatják egy-egy állat számtani érzékét. A számolás képessége és a mennyiség megítélése ugyanis egészen más dolog.

Egyre több állatról derül ki, hogy rendelkezik valamiféle mennyiségképzettel. Logikus, hisz evolúciós előnyt jelent, ha észreveszi például, hogy almában, fészkében kevesebb ivadéka van, mint addig volt, vagy ha különbséget tud tenni a táplálékforrások között: ezen a fán több gyümölcs van, mint a másikon. „A csóka például nagyon ügyes a relatív mennyiségbecslésben. Kis számú, egy-öt ételdarabkát tartalmazó két halmaz közül akkor is kiválasztja, melyikben van több, ha a két halmaz darabkáit előbb egyesével, a madár szeme láttára, egy-egy átlátszatlan edénykébe helyezzük. Pedig a döntéshez ilyenkor már a memóriájára kell hagyatkoznia” – magyarázza Ujfalussy Dorottya, az ELTE Etológia Tanszékének doktorandusza. A csóka számára azért lehet fontos a mennyiségbecslés, mert egyrészt nagy létszámú csapatokban él, másrészt táplálékát is nagyszámú apró összetevőből (lárvák, magok, egyebek) szedegeti össze.

A területbirtokló ragadozó, például a kínálkozó prédaállatok számát fölbecsülve dönti el, hogy érdemes-e megmaradnia az adott vadászterületen. A mennyiségarányok megítélése azonban nem azonos a számolás képességével. Ha úgy veszünk ki egy kutyakölyköt az alomból, hogy az anyaállat ne lássa, a visszatérő szuka általában idegesen keresgélni kezd. Aligha tudhatja a pontos létszámot, de kölykei számának fogyatkozását észleli.