A szerencsejáték betegség?

Fotó: Profimedia

Az ausztráliai Monash Klinika a Monash Egyetem Idegtudományi Képalkotási csoportjával (MCIN) együttműködve igyekszik utánajárni a téma hátterének. Hamarosan induló kutatásukba olyanokat vonnak be, akik bevallottan játszanak játékautomatákon, ellenőrzésképpen pedig kontrollcsoportot is vizsgálni fognak.

Az agyi változások pontos képét megismerendő a résztvevőkről először is személyiségprofilt készítenek, kérdőíveket töltetnek ki velük, pszichológiai teszteket, és MRI vizsgálatot is végeznek rajtuk. De miért e távoli kontinens kutatóiban merült fel, hogy újabb vizsgálatokat végezzenek ez ügyben? A statisztikák szerint az ausztrálok a világ minden más nemzeténél többet költenek szerencsejátékra (ezen belül legkedveltebb játékuk a „pokies” – ez az Új-Dél-Walesben az 1970-es években kitalált szó a pókergépeket fedi).

Valentina Lorenzetti (MCIN) szerint az összes többi függőséghez képest a szerencsejáték okozta addikció okairól tud a legkevesebb a tudományos világ. Holott Murat Yücel professzor szerint „egyre több az olyan ember, aki képtelen irányítani a szerencsejátékhoz fűződő viszonyát”. Épp ezért, mondja: „sürgősen szükség van alaposabb kutatásokra, hogy megértsük, egyes emberekben miért alakul ki függőség, miközben másokban meg nem.” A kutatók kifejtik, ha a játék-függők pszichológiai és neurobiológiai folyamatait megismerik, onnantól célzottan és egyénenként válik kezelhetővé a függőség e fajtája.

Az mindenesetre már kiderült, vannak olyan kulcsfontosságú agyi kapcsolatok, amelyeknek a mindennapi döntéseknél van szerepe, közrejátszanak a döntéshozatalban, és az önkontrol terén is. Tudják, hogy akkor alakulhat ki szerencsejáték-függőség, ha bizonyos agyi területeken az úgynevezett „jutalom áramkörök” irányt tévesztenek. Mostantól azt szeretnék kideríteni, pontosan melyek a leginkább érintett területek. Ha feltérképezik az ilyenfajta függőségért felelős agyterületeket, megnyílik az út a közvetlen, játékszenvedély elleni kezeléshez. Amire nagy szükség lenne, mivel a 21. században a leszokott játékfüggők nagy százaléka egy évnél is hamarabb visszaesik és újra játszani kezd.