Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Tudomány

Illetlen kutyák?

2015.02.11.Kubinyi Enikő
National Geographic Magyarország

Kínos, ha a kutyánk úgy üdvözli ismerőseinket, hogy bedugja az orrát a fenekükbe vagy jó nagyot szippant a nemi szervük tájékáról.

Képzett kutyák képesek felismerni a nemi betegségeket is.
Fotó: STI Detection Unit

Nem egyszerű leszoktatni erről, hiszen számára természetes, hogy szagminta-vétellel szerez információt társai aktuális állapotáról. Azzal szemben, hogy a kutyáknál a teljes testfelület értékelhető szagokat ad, az embereknél erre csak a hónalj-, illetve az ivarszervek környéke ad lehetőséget. Itt találhatók ugyanis a legnagyobb számban azok a mirigyek, amik a nemi hovatartozásunkat, korunkat, státuszunkat, egészségi állapotunkat, hangulatunkat hirdetik.

A bőrre ún. külső elválasztású mirigyek öntik ki váladékukat. Váladéktermelés szempontjából több típusuk van. Míg a legtöbb mirigy nagyjából folyamatosan termeli a bőr védelmét szolgáló váladékot, az apokrin mirigyek szakaszosan ürülnek. Ilyenek a tejelő emlőmirigyek és az illatmirigyek, ez utóbbiak  végbélnyílás és a nemi szervek tájékán is megtalálhatóak.

A kutyák testfelületén minden szőrszál mellett található apokrin mirigy (az embernél leggyakoribb merokrin, lényegében csak vizet és sót kibocsátó izzadságmirigyek a kutyáknál kizárólag a talpon és a pofán vannak). Ez azt jelenti, hogy bárhol hajol egymáshoz két kutya, begyűjthetik a számukra fontos azonosítási és belső állapotot tükröző információkat, de a hátsó fertály itt is kitüntetett szerepű a végbéltájéki mirigy és az ivarszervek miatt.

Az apokrin mirigyek váladéka akkor válik szagossá, ha a bőrön élő baktériumok lebontják. Több száz baktériumfaj élhet egy-egy mirigy környékén. A baktériumok mennyisége és milyensége határozza meg minden egyed sajátos, csak rá jellemző szagát. Amikor a kutyák szagmintát vesznek, akkor a mirigyváladék bomlástermékéből beazonosítják, kivel találkoztak, és valószínűleg még ezer más információt begyűjtenek, amikről egyelőre még csak sejtéseink lehetnek.

Szimatolás során a légáramlás villámgyorsan a rostacsont-labirintusba szállítja a szagmolekulákat, az agy pedig értelmezi az idegi kapcsolatok útján beérkező ingereket.
Illusztráció: NG grafika

Jól jelzi, milyen fontosak az illatanyagok (feromonok) a kutyák számára, hogy érzékelésükre külön szervük fejlődött. Embereknél ez a szerv még magzati stádiumban visszafejlődik. A vomeronazális vagy más néven Jacobson-szerv a szájpadlás felett helyezkedik el, és a száj- valamint az orrüreggel is kapcsolatban áll. Az érzékelősejtek információi az elsődleges szaglórendszerrel ellentétben nem az agy szaglókérgébe jutnak, hanem az érzelmek feldolgozásáért felelős amygdalába és a hormonális rendszer központjába, a hipotalamuszba. Ez magyarázhatja azt, hogy a fajtársakról begyűjtött illatanyagok miért gyakorolnak olyan erős hatást a kutyák párzási, illetve agressziós viselkedésére.

Különösen érdekesnek találják a kutyák azokat az embereket, akik nemrég szexuális aktusban vettek részt, szültek, menstruálnak vagy ovulálnak (peteérésük van). Utóbbi detektálása hasznos is lehet: ausztrál tehenészetekben vannak olyan képzett kutyák, amelyek jelzik, ha egy tehén ovulál, és készen áll a mesterséges megtermékenyítésre. (Lehet, hogy érdemes lenne azoknak a nőknek is képzett kutyákat tartani hasonló célra, akik nem használnak fogamzásgátló eszközöket, de elkerülnék a teherbeesést vagy épp fordítva: tudni szeretnék, mikor van a legnagyobb esélyük a gyermekáldásra.)

De miért épp a vendégeinket részesítik kutyáink ilyen kitüntető figyelemben? Lehet, hogy a megfigyelésünk nem is helytálló, csak mi már észre sem vesszük, ha a kutyánk intim zónákba dugja a fejét?

Ennek megválaszolásához kutatók több mint húsz éve elvégeztek egy kísérletet. Arra kértek kutyagazdákat és a kutyák számára ismeretlen embereket, hogy feküdjenek öt percen át mozdulatlanul, csukott szemmel egy szoba padlóján. Az eredmény: a kutyák többet szimatolták a gazdájukat, mint az idegeneket. De különböztek abban, hogy hol! A gazdájuknak főként a mellkasát, fejét és karjait szimatolták, az idegennek viszont a nemi szerve környékét és a combját.

Beigazolódott, hogy a kutyák valóban jobban érdeklődnek idegenek altája iránt. De az nem derül ki az eredményből, hogy mi ennek az oka. Talán mi leszoktattuk őket, arról, hogy a tomporunkat vizsgálgassák, a vendégeinknek viszont, akiket a kutyánk lehet, hogy először lát, nem volt erre lehetősége? A kutatóknak e kérdés vizsgálatához is támadt egy ötlete. Két egyforma babára ismerős, illetve idegen-szagú pólót adtak, és utána megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk a kutyák. Mivel mindkét baba egyforma volt, az első reakcióban sem volt különbség, a kutyák mindkét babának a combtövét vizsgálták meg először. De ahogy beazonosították az ismerős szagot, váltottak és megvizsgálták a többi testtájat is. Az idegen szagát viselő babánál viszont leragadtak a combtőnél.

Úgy tűnik, a kutyák szerint az emberek fartájékon hordják névjegykártyájukat. Ahhoz, hogy megismerjenek valakit, alaposan el kell olvasniuk ezt az okmányt, ezért jóval több időt töltenek vendégeink ülepénél, mint a miénknél, amiről pillanatok alatt regisztrálják: „ja, őt már ismerem”. Tulajdonképpen mi is ezt csináljuk bármilyen üzleti rendezvényen. Azzal, akit már ismerünk, azonnal beszélgetni kezdünk, az új partnernek viszont előbb figyelmesen elolvassuk a névjegy-kártyáját. De mi ezt vizuális és nem olfaktorikus úton végezzük, valamint közben nem hatolunk be a másik ember intim szférájába.

Az, hogy a kutyánk számára magától értetődő, hogy alaposan és közelről megszaglássza vendégeink legféltettebb testtájékát, még nem jelenti azt, hogy bármikor megengedhetjük ezt neki. Az Egyesült Államokban bíróság elé is került egy ügy, ahol szexuális zaklatással vádoltak egy gazdát kutyája illetlen viselkedése miatt. A vádat végül ejtették, de az eset jól mutatja, milyen fontos, hogy az udvarias ismerkedésre is odafigyeljünk kutyánk nevelése során, például ültessük vagy fektessük le ebünket, mielőtt zavaróan közel navigálná magát a vendéghez. Persze ettől még azok, akik szeretnek örömet szerezni a kutyáknak, nyugodtan állhatnak a beható vizsgálatok elé.

Írta: Kubinyi Enikő – kutyakutatas.blogspot.hu

Hozzászólások

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket