Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

A magyar törzsek vándorlásáról

2015.02.13.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Hatalmas, még feltáratlan régészeti leletanyag szolgálhat adatokkal arról, hogy a magyar törzsek nem vándoroltak évszázadokon keresztül.

A Feszty-körkép egy részlete
Fotó: Wikipedia

Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt nehéz a bizonyítás.

„Az államalapítást megelőző korai magyar történelemi időkről az elmúlt huszonöt évben hihetetlen mennyiségű új kiadvány jelent meg. Ezek háromnegyed része azonban nem tudományos munkának, inkább fantazmagóriának nevezhető” – értékelte a magyar őstörténeti kutatásokat övező, fokozott figyelmet Vásáry István.

A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT). A nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusokat tömörítő, rendszeresen együttműködő kutatók munkáját Vásáry István így összegzi: „Ez egy hálózatszerűen felépülő, lényegében virtuális csoport, hat állandó munkatárssal, valamint a csoporthoz alkalmilag, egy-egy konkrét feladat elvégzésére, csatlakozó tagokból áll, akik az adott téma szakértői.”


Tervezte: Türk Attila; Rajzolta: Nagy Béla

Az akadémikus szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. „A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas lehet. Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke került elő” – mondta Vásáry István, aki ezért arra számít, hogy a következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a régészek szerepe. A MŐT vezetője utalt azokra az ásatásokra, amelyeket Türk Attila régész folytatott helyi szakemberekkel ukrán és délorosz területeken.

Mint kiemelte: a magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is megfogalmaztak: a korábban elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt tették meg az utat az Urál vidékétől a Kárpátokig. „Az új hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította – emelte ki Vásáry István -. Az, hogy az onogur elnevezés (a latin Hungarus) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, egyelőre nem világos, de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre datálható a korábban feltételezettnél.”

Vásáry István szerint az utóbbi évtizedekben igazi multidiszciplináris tudományággá vált régészetet a múlt fehér foltjainak feltárásában a természettudományok is segíthetik. „Nehéz például annak eldöntése, hogy egy genetikai vizsgálatban mit mivel hasonlítunk össze. Egy honfoglalás kori sírban talált leletet hiába vetünk össze egy ma a Kárpát-medencében élő ember genetikai mintájával, mert amit magyar népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének eredményeként alakult ki.”

A Magyar Őstörténeti Témacsoport eddigi tevékenységét összegezve Vásáry István fontosnak nevezte azokat a havi rendszerességgel tartott tanácskozásokat, amelyeken a kutatók folyamatosan kicserélhetik ismereteiket, tapasztalataikat. Évtizedekre szóló tudományos számvetésnek tartja az akadémikus a 2013-ban „Magyar Őstörténet – Tudomány és Hagyományőrzés” címmel megtartott tudományos konferencia előadásait bemutató kötetet. Az eredményeket sorolva, egyben további terveiket ismertetve, beszélt arról a könyvsorozatról, amelynek első része a honfoglalók viseletét mutatja be. A MŐT tudományos eredményeit népszerűsítő sorozat következő öt kötetében a honfoglalás korának írásos forrásairól, fegyvereiről, a magyarok megtelepedéséről, szellemi, valamint anyagi kultúrájáról olvashatnak az érdeklődők.

Vásáry István úgy véli, annak is elérkezett az ideje, hogy sok ember bevonásával új, korszerű magyar őstörténeti lexikon készüljön. Olyan tudományos mű, amely a 10. századig összegezné szócikkekben a legfontosabb ismereteket.

A magyar őstörténet-kutatásról szólva a MŐT vezetője a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. „Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani” – vázolta a fő irányt az akadémikus. Mint kiemelte, ezáltal – például a kelet-európai térséggel kapcsolatos kutatásokkal – erősíthető a magyar régészet és történettudomány nemzetközi beágyazottsága.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket