Páncélból faház

Fotó: Profimedia

A Stuttgarti Egyetem kutatóinak érdeklődését az óceánfenéken élő lények, közülük is a tengerisünök Clypeasteroida rendjének homokdollár néven ismert képviselői keltették föl. A lapos testű állatkák mészvázának sokszög alakú lemezei, poligonjai éleik találkozása mentén apró kalcitnyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz. A struktúra rendkívüli teherbíró képességének köszönhető, hogy a tengerisün mészváza nem roppan össze a víz gigászi nyomása alatt.

Fotó: ICD/ITKE/IIGS Stuttgarti Egyetem, Roland Halbe

A homokdollár héjszerkezetét fogazott illesztésekkel rögzített furnérlemezekből igyekeztek reprodukálni a mérnökök, ám csak több év kísérletezés után jártak sikerrel. 2011-ben sikerült 6,5 milliméter vastag falemezekből félig nyitott pavilont építeniük. Idei, 125 négyzetméteres épületük már zárt, nincs támasztószerkezete, és csupán 5 milliméter vastag lemezek alkotják. A szuperkönnyű csarnok 243 lemezből áll, mindegyiket számítógép szabta egyedi formára, és mindet precíz robotok szabták ki alig három hét alatt. A lemezek nem kevesebb mint 7600 foggal kapaszkodnak egymásba. Mi több, vékony lemezeinek köszönhetően a 17 méter hosszú, 11 méter széles épülethez elég volt 12 köbméter bükkfa; ez az építési mód tehát igen takarékos. „Az építészeti tervezésben és a megvalósításban is megkerülhetetlen lesz a digitális technika. Az organikus építészet alapvetően nem formai kérdés; humán jellegét egyebek között éppen kézműves mivoltának köszönheti. Ugyanakkor, főként a kivitelezés fázisában, és jelenleg még leginkább a fejlett ipari országokban, kihasználja a robotika vívmányait” – állapítja meg Balogh Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék vezetője.