András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Tudomány

Az „özvegycsináló” artéria kezeléséről

2015.02.26.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A Harvardról csábította haza a Lendület program Maurovich-Horvat Pál kardiológust, aki csapatával egy új módszeren dolgozik.

Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Néhány éven belül szeretne kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel még szívinfarktus előtt megtalálhatnák a legnagyobb veszélyben lévő embereket. Az mta.hu az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportjának vezetőjével készített interjút.

Mekkora az esélye, hogy Ön vagy én szívinfarktusban haljunk meg?
Több mint 50 százalék.

Nem nyugtatott meg!
Hatalmas népegészségügyi probléma ez. Magyarországon háromszor többen halnak meg szívinfarktusban, mint az európai átlag, ugyanakkor az is nagy gond, hogy a betegek többségénél a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál az első „tünete” annak, hogy valami nincs rendben a koszorúereivel. Előtte panaszmentes volt.

És ha már megtörtént a baj?
A szívizom-infarktusos betegek egyharmada a helyszínen meghal. Ha túlélik az első néhány percet, akkor már azon múlik a sorsuk, hogy milyen gyorsan cselekszünk. Minden perccel szívizomsejteket vesztünk, minden egyes óra késlekedés 15 sázalékkal csökkenti a túlélés esélyét. Sajnos Magyarországon ebben sem vagyunk túl jók: a szomszédos Ausztriához képest átlagosan egy órával később hívunk mentőt.

Nem tudjuk, mit kellene tennünk?
A magyar ember bírja a fájdalmat, csak sajnos utána nem éli túl… Az általam vezetett csapat – az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport – a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján pont azzal foglalkozik, hogyan lehetne időben felismerni a koszorúerekben képződő rosszindulatú felrakódásokat, az úgynevezett sérülékeny plakkokat, mielőtt még problémát okoznának.

Mik ezek a plakkok, és hogyan alakulnak ki?
Az életkor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakulnak a koszorúereken felrakódások. Nagyon kevesen vannak, akiknél nem jönnek létre, másoknál képződnek, de nem okoznak panaszt. És sajnos a betegek egy jó részénél nemcsak kialakulnak, hanem később infarktust is okoznak. A kérdés az, hogyan tudjuk megkülönböztetni a felrakódásokat: melyek a jó-, és melyek a rosszindulatú plakkok? Ha például van valakinek egy rosszindulatú plakkja a koszorúér bal elülső leszálló ágán – amit „özvegycsináló” artériának is hívunk –, és ezt sikerül időben felfedezni, akkor olyan gyógyszeres kezelést alkalmazunk, ami stabilizálja a felrakódást. Egy ilyen kezelés után már nem valószínű, hogy a plakk a jövőben infarktust okoz. Csakhogy jelenleg nincs elég adatunk, ami alapján a veszélyes és veszélytelen típust el tudnánk egymástól különíteni.

Nehéz elképzelni. Hogyan néz ki?
A plakk nagyon picike képződmény, kb. 2-3 mm vastagságban, legfeljebb 1-2 cm hosszan helyezkedik el a koszorúér falában. Koleszterinből, gyulladásos és elhalt sejtekből, azok törmelékéből áll, amit egy kötőszövetes sapka fed. Ez elzárja a keringéstől, de ha a védőréteg megreped, a plakk anyaga érintkezésbe kerül a vérrel, ami ettől megalvad. Hirtelen kialakul egy vérrög, ami elzárja az eret – ez a szívinfarktus.


Zsíros felrakódás az ütőér falán.
Fotó: Profimedia

Azt gondolnánk, hogy egy ekkora elváltozás érezhető problémákat okoz. Akkor miért nem észleljük időben, hogy betegek vagyunk?
A felrakódás nem feltétlenül okoz szűkületet az érben, és ezért nem okoz tüneteket sem, de ettől még megrepedhet.

Tudják már, hogy ezt mi befolyásolja? Öröklött, vagy környezeti hatások alakítják?
Most fejeztünk be egy egyedülálló vizsgálatot 105 egészségesnek gondolt ikerpár bevonásával. Korábban ilyet háromdimenziós CT-készülékkel még nem végeztek. Ezzel nagy pontossággal meg tudtuk nézni a szívet, beleláttunk a koszorúerekbe. Érdekes volt látni, hogy az ikreknél a koszorúerek lefutásán túl a lerakódások helyei is nagyon hasonlóak. Az egypetéjű ikrek genetikai állománya tökéletesen megegyezik, ennek ellenére kis eltérések lehetnek az ereik formájában. Mi pont ezt vizsgáltuk, és már az előzetes eredményekből is látszik, hogy ha az ikerpár egyik tagjánál találtunk plakkokat, akkor szinte biztosan vannak a testvérében is.

Akkor nem is érdemes törődni az egészséges életmóddal? Hiszen ezek szerint a koszorúér-betegség  öröklődik?
Ez nem így van! Az igaz, hogy a plakkok megjelenésében jelentős az öröklődés szerepe, de az, hogy milyen felrakódások lesznek, mekkora mennyiségben, és hogy okoznak-e infarktust, vagy százhúsz évig élünk, azt már a környezet és az életmód határozza meg. A klasszikus rizikófaktorok – amelyek közül néhányat lehet és érdemes is elkerülni – a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Ha csak ezeken a rajtunk múló tényezőkön változtatnánk, az infarktusok 80 százaléka megelőzhető lenne!

Ez megdöbbentően magas arány, de mit kellene érte tennünk?
Nem kell különleges dolgokra gondolni. A Harvard Egyetem egyik professzora mindig azt mondta: „Mindennap vigyük le a kutyánkat sétálni. Még akkor is, ha nincs kutyánk.” Ebben minden benne van, hiszen megmutatja, hogy a minimális napi mozgásnak is nagyon erős védő szerepe van. Ha a testsúly nem is csökken, a zsírraktárak átrendeződnek és az izom épül.

Egészséges életmódról nem beszélhetünk megfelelő táplálkozás nélkül. Annyiféle különböző elmélet közül melyiket ajánlja a kardiológus?
A mediterrán étrendet: sok friss zöldséget és gyümölcsöt, halételeket, olívaolajat, magvas növényeket és fehér húsokat, de Magyarországon nem ehhez szoktunk hozzá, és az sem könnyíti meg a váltást, hogy az egészséges ételek drágábbak.

És a dohányzás?
A dohányzás az egyik legerősebb módosítható rizikófaktor, amiben szintén nagyon rosszul állunk. Ritkán említik például, hogy a dohányzás abbahagyásával már másnap felére csökken a hirtelen szívhalál valószínűsége.

Mi a helyzet a különböző gyógyszerekkel, amiket sokkal egyszerűbb beszedni, mint egészségesen élni?
Amikor már kialakultak a veszélyes felrakódások, akkor mindenképpen gyógyszert kell szedni. Ilyenek például a koleszterincsökkentőként használt sztatinok, amelyek hatékonysága bizonyított. Ezek képesek a sérülékeny, rosszindulatú plakkokat úgy átalakítani, hogy soha ne „robbanjanak fel”, és ezáltal ne okozzanak infarktust. Ezzel szemben az aszpirin a vérrög képződését akadályozza, hogy ha mégis kialakulna, ne zárja el az eret, de fontos a magas vérnyomás kezelése is, mert az is károsítja az ereket. Ebből is látszik, hogy gyógyszerrel rengeteg rizikófaktor kezelhető, de azt szokták mondani, hogy tíz kilónként egy-egy gyógyszer elhagyható. Gyakran elég csak egy kis fogyás, és a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagja megfelezhető, vagy akár el is hagyható. Mindezek a készítmények viszont csak akkor szükségesek, amikor már kialakult a probléma.

Meg lehetne ezt előzni szűréssel?
A munkacsoportomnak pontosan ez a fő célkitűzése. Olyan diagnosztikai sort szeretnénk kifejleszteni, amelynek segítségével időben meg tudjuk találni a legveszélyeztetettebb betegeket. Az nyilván nem kivitelezhető, hogy CT-vel vizsgáljunk meg mindenkit az országban. A készülék költséges, nem érhető el mindenhol, ráadásul egy kis sugárterheléssel is jár – népegészségügyi szinten szűrésre önmagában nem alkalmas. Első lépésként egy teljesen kockázatmentes, olcsó és bárhol elvégezhető eljárást kellene alkalmazni. Erre ideális lenne egy vérvizsgálat, de sajnos a jelenleg használt paraméterek ehhez még nem elég pontosak. Egy New York-i kutatócsoporttal olyan megoldás kifejlesztésén dolgozunk, amelynek alapján nagy biztonsággal el lehetne dönteni, hogy valakinek van-e koszorúér-betegsége. Ha igen, akkor jöhet a CT a diagnózis megerősítésére. Ez az a jövőkép, ahova néhány éven belül szeretnénk eljutni.

Nyilván nem Önök egyedül kutatják az infarktus problémáját.
Nagyon sokan dolgoznak ezen a témán. Nekünk az az előnyünk, hogy multidiszciplináris a csapat, tehát sokféle szakterület tudását egyesítjük. Sajnos Magyarország „adottságaiból” kifolyólag rengeteg beteget vizsgálunk, a Városmajori Klinika Európa egyik legforgalmasabb ilyen intézete. Évente 2000-2500 akut szívinfarktus ellátását végezzük, és ennél valamivel több szív-CT-t. Ezek nagyon nagy számok, hatalmas adatbázisunk van, emellett kiváló hazai és nemzetközi együttműködéseket alakítottunk ki, például a Műegyetem Hidrodinamikai Tanszékével.

Mérnökök egy orvosi kutatásban?
Élő szervezetet gépként értelmezni nehézkes, de nekik volt ebben tapasztalatuk. Kérdés az, hogy egy egyszerűsített modell segítségével közelebb jutunk-e ahhoz, hogy a veszélyes plakkokat elcsípjük. Mi azt nézzük, hogy hol helyezkedik el a felrakódás, milyen a mintázata és a sűrűsége. Ehhez ad teljesen új dimenziót a keringés vizsgálata: hogyan áramlik a vér a plakk körül, hogyan változik a nyomás, milyen erőhatás éri, és emiatt hol repedhet meg. Ehhez pedig mérnöki tudás kell.

Ön a Harvard Egyetemen kutatott korábban. Mi hozta haza?
Három évet töltöttem Bostonban, ahol hasonló témán dolgoztam. 2010-ben Merkely professzor, a Városmajori Klinika vezetője hívott fel azzal, hogy ide is érkezik egy olyan készülék, amivel folytatni lehetne a munkát. A feleségemmel úgy éreztük, adnunk kell egy esélyt Magyarországnak, nem lenne fair, ha egyetem után mindjárt külföldön maradnánk, bár nagyon csábító volt. Nem volt könnyű döntés, de itthon nagyon szerencsésen alakult a helyzet, és tavaly elnyertem a Lendület program támogatását. Ez a kutatásban is sok függetlenséget és új lehetőségeket hozott.

Gyakorló orvosként és kutatóként egyaránt dolgozik. Hatalmas tapasztalata és tudása van a témában, de mi a személyes véleménye, hogyan lehetne eredményesebben javítani a jelenlegi helyzeten idehaza?
A legnagyobb nyereséget a megelőzéssel lehetne elérni. Az életmód, a táplálkozás, hogy mozgunk-e eleget: sajnos ez nincs benne a köztudatban. Pláne ahol volt infarktus a családban – tehát sejthető, hogy öröklötten nagyobb a kockázata –, ott már egész kicsi gyermekkorban el kellene kezdeni az egészséges életmódra nevelést, hogy ez legyen később a természetes. A másik, amivel sokat lehetne javítani, hogy tudjunk cselekedni, amikor megtörténik a baj. Néhány hete behoztak a klinikára egy eszméletlen amerikai férfit. Hajókiránduláson szenvedett hirtelen szívhalált, de a 70 éves felesége újraélesztette. Egy hét múlva haza tudtuk engedni. Sajnos egy magyar pár esetében nem volt ugyanez a dolog kimenetele, mert nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. Nem tudunk újraéleszteni. Sokszor még mentőt sem hívunk, majd elmúlik…

Mit kellene tennie egy laikusnak?
Szűnni nem akaró, fél óra után sem enyhülő mellkasi fájdalom esetén azonnal mentőt kell hívni! Nem várni, borogatni, vagy lepihenni, hogy majdcsak jobb lesz! A mentő el tudja dönteni egy EKG-val, hogy infarktusa van-e a betegnek, és ha igen, a kórházban azonnal megkatéterezik, és megnyitják az elzáródott eret. Ilyen esetben minimális lesz a szívizom károsodása, és teljes életet élhetünk tovább.

Az interjút késíztette:Liptovszky Mátyás

Maurovich-Horvat Pál kardiológus előadásáról készült videót az MTA honlapján nézhetik meg.

Hozzászólások

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.

Európa belevág az űr megtisztításába

Európa belevág az űr megtisztításába

A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket