Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Tudomány

Csúcsműszer segíti az agykutatást

2015.04.13.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével az eddiginél pontosabban és gyorsabban lehet vizsgálni az agyat működés közben.

Fotó: MTA/Szigeti Tamás

A 2015. április 13-án átadott Siemens Zrt. által gyártott új berendezéssel a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait, de nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is. Ebből a műszerből Európában még csak körülbelül 50 üzemel, vezető brit és német laborokban, Budapesten, az MTA Természettudományi Kutatóközpontban fog dolgozni egy példány a következő tíz évben.

A mágneses rezonanciás (MRI) képalkotó berendezés képes az egész agy egyidejű megfigyelésére anélkül, hogy elektródákat ültetnének a páciens fejébe, vagy bármilyen más invazív módszert alkalmaznának.

MRI és fMRI
Az egészséges és kóros humán központi idegrendszeri folyamatok kutatásának napjaink legelterjedtebb és legdinamikusabban fejlődő módszerei a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). A mágneses rezonanciás képalkotás során az emberi testet erős mágneses térbe helyezik, aminek hatására a testben lévő hidrogénatomok magjai – mint apró mágnesek – egy irányba rendeződnek. Ezután a szervezetre nem ártalmas, rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzással energiát adnak az atommagoknak, amit azok szintén elektromágneses sugárzás formájában visszasugároznak. Ezt az ember köré helyezett tekercsekkel lehet mérni. A műszerben lévő mágneses tér gyors változtatásával a visszasugárzott jel frekvenciájából következtetni lehet a kibocsátó atommag helyére, így térbeli kép nyerhető.

Funkcionális vizsgálatoknál (fMRI)azt használják ki, hogy agyi aktivitás hatására az aktivált területre friss, oxigéndús vér áramlik, ami az oxigénben gazdag és az abban szegény vér eltérő mágneses tulajdonságai miatt az aktiváció helyén a mért jel megnövekedését okozza. Ezáltal az agyat hosszabb időn át vizsgálva, ilyen jelnövekedéseket keresve meg lehet mondani, melyik terület mikor és mennyire volt aktív.

Magyar sajátosságokat is vizsgálnak
Az új fMRI-laboratórium korszerű műszeres hátteret biztosít a felfedező kutatásokhoz a kognitív idegtudomány, a fejlődés-idegtudomány és a neuropszichiátria területén, valamint megteremti az MR-módszerre irányuló további fejlesztések feltételeit. A fő tudományos célok között szerepel az agy egészséges és kóros öregedésének kutatása, a gondolkodás fejlődésének vizsgálata, a nyelvtanulás és a zenetanulás hatásainak mélyebb megértése. Ilyen vizsgálatok természetesen már folynak a világban, mostantól azonban – Csépe Valéria szavaival – Magyarország is korszerű eszközzel vehet részt a „tudományos Forma–1-ben”.

„Az egyik nagy lehetőség a magyar nyelvnek az európai nyelvektől, különösen pedig az angoltól való, számos lényeges (hangsúly, szórend, nyelvtan, szerkezet) eltérésének vizsgálata. Az egy- és többnyelvű magyar gyerekek nyelvi fejlődésének speciális vonatkozásait kutatva a tudományos megismerésen túl több fontos lépést tehetünk a gyakorlati alkalmazás felé. Komoly eredményeket várok azoktól a kutatásoktól is, amelyeknek célja azt feltárni, miként hat az ének és a zene, különösen pedig a Kodály-módszer az agy fejlődésére” – ismertette Csépe Valéria.

Ezt erősítette meg Honbolygó Ferenc, az AKK Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoportjának tudományos munkatársa is: „A kognitív pszichológia területén itthon eddig nem vagy alig volt lehetőség képalkotó vizsgálatokra, ezért a magyar kutatások nagyon lemaradtak a nemzetközi mezőnyben. Ez fog most gyökeresen megváltozni. Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb kutatási területe a zene hatása az agyra, a zenetanulás hatása az értelmi képességek fejlődésére. Kiderült, hogy a zenetanulásnak igen komoly hatása van az egyéb kognitív képességekre, például az olvasás tanulására vagy a figyelmi képességekre.”

Fantomokon tesztelték
„Ez itt az én agyam – mutat egy képet Kettinger Ádám, a BME Természettudományi Karának PhD-hallgatója, az AKK Agyi Szerkezet és Dinamika Kutatócsoportjának MR-fizikusa. – A műszert eddig speciális céltárgyakon, úgynevezett fantomokon, illetve magunkon teszteltük.”

A teszteknek, illetve a mostantól következő éles vizsgálatoknak semmilyen káros hatásuk nincs az emberi szervezetre, mert az fMRI-vizsgálatok során nem ionizáló sugárzást használnak – mondja a szakember.

Egy fontos biztonsági szabályt azonban be kell tartani: a Földénél 60 ezerszer erősebb (3 teslás) mágneses tér miatt semmilyen fémtárgyat nem engednek be a vizsgálóba. Az MTA fotográfusának is azt tanácsolták a kutatók, hogy bent a vizsgálóban ne fényképezzen, ha szeretné még használni a felszerelését. Le kell tennünk a nálunk lévő mobilt, kártyákat, órát, szemüveget is (a nadrágszíj maradhat), és persze megkérdezik, nincs-e valakinek pacemakere. A fémes fogtömések bejöhetnek, mert ezek csak egy vizsgálat alatt melegedhetnének fel kellemetlen mértékben.


Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Tisztábban, gyorsabban
Az fMRI-vizsgálatok legfontosabb jellemzője valóban az, hogy az élő, működő, például éppen valamilyen feladatot megoldó agyat lehet tanulmányozni. „Az új berendezésnek minden korábbinál gyorsabb a képalkotási folyamata, és jobb a tér-időbeli felbontása is. Ez azt jelenti, hogy rövid, esetleg csak néhány perces vizsgálati idő alatt is az eddigieknél jóval tisztább adatok nyerhetők, ami például a gyerekeknél, a fejlődési vizsgálatoknál fontos. A gyerekek bírják a legkevésbé a megfigyelés alatti bezártságot és mozdulatlanságot” – magyarázza Gál Viktor MR-módszerfejlesztési projektvezető, az AKK Agyi Szerkezet és Dinamika Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

Mint már említettük, ez a készülék az első olyan az országban, amely tisztán kutatási célokat szolgál, diagnosztikára nem használják. „Az itt zajló alapkutatásokra épülnek majd a jövő orvosi célú vizsgálatai” – mondja a szakember.

A gép működését az idegrendszeri kutatásokra optimalizálták, de az ízületek működése, öregedése is tanulmányozható vele. Az ízületekkel kapcsolatos klinikai adatokat (pl. műtéti adatok) az MR-felvételeket tartalmazó adatbázissal társítva új utak nyílhatnak a diagnosztikában és a kezelésben.

A legnagyobb eredményeket azonban az agyi hálózatok kutatásától várják. Az egyes agyterületeket összekötő agyi hálózatok a fejlődés során folyamatosan változnak. Ezek vizsgálatára nagyon alkalmas az új műszer, használatával az agy mélyebb, úgynevezett kéreg alatti területeit is meg lehet figyelni. A korábbi hasonló eszközökénél jobb téri felbontás miatt tisztábban rajzolódnak majd ki ezek a hálózatok. Például kiderülhet, hogy az anyanyelv és a tanult nyelv szavait nem egyazon hálózaton tárolja az agy.

Nyugalomban is pörög az agy
Az fMRI-vizsgálatok egyik legújabb és legizgalmasabb területe az, amikor megnézik, mit csinál az agy nyugalmi állapotban, vagyis amikor semmilyen feladatot nem kell megoldania. A vizsgált személyt ilyenkor azzal az instrukcióval tolják be az MR-berendezésbe, hogy ne gondolkodjon semmire, próbáljon meg maximálisan kikapcsolni, de ne aludjon el.

Az elmúlt években kiderült, a nyugalmi (resting-state) fMRI-módszer alkalmas rá, hogy mérjük az agy spontán kialakuló aktivitását, tehát amikor nem érnek bennünket külső ingerek, és a legkevésbé intenzív „gondolati” tevékenységet végezzük. Nyugalmi állapotban az agy energiafelhasználása mindössze 5 százalékkal kevesebb, mint a legintenzívebb feladatfüggő aktivitás során. Vajon min dolgozik ennyire az agy nyugalmi állapotban?

A nyugalmi hálózat ereje
„A nyugalmi állapotban jellemző agyi aktivitás nem véletlenszerű. Egy adott funkció ellátásában részt vevő agyterületek, például az arcfelismerésért felelős régiók az agy nyugalmi állapotában is szinkron aktivitást mutatnak, azaz funkcionális kapcsolatban vannak egymással, hasonlóan ahhoz, amit például egy arc felismerése során tapasztalhatunk” – mondja Hermann Petra, az AKK Agyi Szerkezet és Dinamika Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa.

Az agy nyugalmi állapotának vizsgálata világszerte viszonylag új terület. Napjainkban intenzíven kutatják, hogy ezeknek a nyugalmi állapotban működő hálózatoknak mi a funkcionális jelentőségük. Kimutatták például, hogy specifikus agyterületek között nyugalmi állapotban mért összeköttetések erőssége alapján meg lehet jósolni, ki mennyire lesz jó egy bizonyos feladat elvégzésében. Hermann Petra és kollégái jelenleg a látókérgi hálózatot vizsgálják nyugalmi állapotban, illetve azt, hogy a látókérgi hálózaton belüli kapcsolati erősségek hogyan befolyásolják az egyén arcészlelési képességeit zajos ingerek, rossz látási viszonyok esetén. Az is érdekes, hogy milyen nyugalmi funkcionális kapcsolati mintázatok jellemzők egyes idegrendszeri betegségekben. Az már kiderült, hogy a szkizofrénia esetében ez a mintázat más, mint egy egészséges embernél.

A jövő egyik nagy lehetősége az, ha sikerül olyan kapcsolati mintázatokat azonosítani, amelyek jelezhetik egy adott viselkedés, képesség vagy betegség megjelenését. Ezeknek az „fMRI-ujjlenyomatoknak”, biomarkereknek nagy jelentőségük lehet a diagnosztikában is – véli Kóbor Andrea pszichológus, az AKK Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa.

Az emberi lét hálózata
Korábban azt gondolták, hogy a célvezérelt viselkedés, az agy legmagasabb szintű végrehajtó működése leginkább egy adott agyterülethez (a prefrontális kéreghez) köthető. Kiderült azonban, hogy ebben is egy olyan meglehetősen nagy agyi hálózat vesz részt, amelyhez nem csak agykérgi területek tartoznak. Ez a hálózat tesz bennünket emberré: ennek köszönhetjük például, hogy egy-egy inger esetén nem ösztönösen cselekszünk, hanem ellentmondhatunk késztetéseinknek, vágyainknak; hogy meg tudunk oldani komplex problémákat, és képesek vagyunk megfelelő döntéseket hozni. Amennyiben a körülmények változnak – például kritikus helyzet lép fel –, akkor a hálózat is megváltozhat, új kapcsolati súlyok alakulhatnak ki. Egy háborús helyzetben például a túlélésre koncentráló elemek válhatnak dominánssá.

A kétnyelvűség ereje
A végrehajtó hálózat felépítésében nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Ezek egy része örökletes, azaz genetikai eredetű, más részük azonban tanult, kulturális elem. „Például a kétnyelvű környezetben felnövő egyéneknél e hálózat funkcionális kapcsolatai erősebbek, ami kihívást jelentő helyzetekben rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé – a kétnyelvűek általában toleránsabbak a világban zajló változásokkal szemben. Ennek oka az lehet, hogy a kétnyelvűek agya egyidejűleg két nyelvi rendszert kontrollál, s emiatt egyfajta gondolkodásbeli többletre tesznek szert. Ez a kognitív többlet aztán nem nyelvi helyzetekben is kamatoztatható, sőt az időskori kognitív hanyatlást is késleltetheti” – mondja Kóbor Andrea.

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket