Debrecenben dolgozik a legnagyobb szuperszámítógép
2015. június 17-én a Debreceni Egyetem Kassai úti részlegén átadták Magyarország legnagyobb, a világ 308. legjelentősebb szuperszámítógépét.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár példaértékűnek nevezte a Debreceni Egyetemen folyó munkát. Elmondta, hogy az új debreceni szuperszámítógép teljesítménye 1500 asztali számítógép kapacitásának felel meg. Adatfeldolgozási teljesítménye annyi, mintha a Föld hétmilliárd lakója harmincezer számtani műveletet végezne másodpercenként egy-egy zsebszámológépen.
A két évig épített szuperszámítógép Szilárd Leó fizikus emléke előtt tisztelegve a Leó nevet kapta.
Az első hazai szuperszámítógépet 2001-ben üzemelték be Budapesten, azóta több egyetem – így Pécs és Szeged – campusán is dolgoznak ilyen gépek. A szupergyors kapacitásnak elsősorban a kutatók és egyetemi hallgatók veszik hasznát, a rendkívüli adatfeldolgozó- és tároló képességek jelentősen felgyorsítják a tudományos kutatásokat. A mérnöki, orvos-biológiai, gyógyszeripari vagy meteorológiai kutatómunka területén komoly versenyelőnyt jelentő beruházás hosszú távon számottevően növeli az egész ország versenyképességét.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
