Műtét vérátömlesztés nélkül

Fotó: Profimedia

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján alkalmazott új módszerrel a beteg szervezetének igénybevétele jelentősen kisebb, gyorsabb a felépülés és nő a transzplantált betegek rövid és hosszú távú túlélésének esélye is – mondja Máthé Zoltán, a klinika igazgatója.

Az igazgató szerint rendkívüli a jelentősége az új technológia használatának, hisz a transzplantációk közül leginkább a májátültetések igényeltek nagy mennyiségű vért, a korábbi műtéti módszerek alkalmazása során. 2015 első félévében 38 májátültetést végeztek a Klinikán, ebből 34 esetben nem volt szükség vörösvértest koncentrátum adására, 20 esetben pedig semmilyen vérkészítményt (kiegészítő faktort) nem kapott a beteg a műtét alatt.

A máj átültetése nemcsak a transzplantációk, de a hasi műtétek között is technikailag az egyik legnehezebb életmentő beavatkozás. A korábban akár tíz órát is meghaladó műtét alatt nagy volt a vérveszteség, mivel éppen egy rendkívül vérzékeny területen kell a felső és alsó testtáj közötti kapcsolatot átmenetileg megszakítani. A műtét alatt gyakran akár kétszeres teljes vércserére is szükség volt, vagyis előfordult, hogy a beteg összes vérét akár kétszer is lecserélték vérátömlesztéssel.

„Az új, „vér nélküli” technológia lényege, hogy a műtét előtt a májtranszplantációra illetve májreszekcióra váró beteg állapotát, testméreteit, a máj és a többi szervek állapotát illetve a laboratóriumi paramétereket figyelembe véve egyénre szabott számítást végzünk annak megítélésére, hogy mennyi az a vérveszteség, amelyet még külső vérátömlesztés nélkül elviselhető a beteg számára. Ezt az egyénre szabottan kiszámolt mennyiséget nem haladhatjuk meg műtét közben. Az új sebésztechnika gondos és precíz vérzéscsillapítást feltételez, ugyanakkor pontosabb és gyorsabb is a hagyományosnál. A műtét közben folyamatos egyeztetünk az altatást végző csapattal, akik az életfunkciók és az alvadási paraméterek szoros ellenőrzése mellett percre pontos, gyors korrekciókat hajtanak végre. A műtétek ideje is jelentősen lerövidült, a korábbi 8-10 órás beavatkozások helyett ma 3-4 óráig tart egy májátültetés, ezzel a beteg számára jóval kíméletesebb a műtét” – emeli ki az igazgató.

Az igazgató szerint a „vér nélküli” műtéthez elsősorban a szakterületek fejlődése járult hozzá. Fejlődött a műtéti altatás, a műtét közbeni monitorozás, a sebésztechnika (nagyító, fejlámpa, vérzéscsillapító eszközök használata, bipoláris csipesz, nagyfrekvenciás vágókés), léteznek már úgynevezett vérvisszanyerő eszközök (beteg saját vérét műtét közben visszaadják), alkalmazzák a véralvadást figyelő gépet, ami a vér összetételéből elemzi a véralvadás faktorait, a hiányzókat azonnal tudják pótolni az optimális véralvadás érdekében, így minimalizálni tudják a vérzést. A „vér nélküli” operációra minden nagy műtétnél törekednek a klinikán, hiszen ez a gyógyításban minőségi ugrást eredményez.

Érdekesség, hogy éppen húsz éve végeznek Magyarországon májátültetést, az országban egyetlen helyen, a Semmelweis Egyetem Transzpantációs és Sebészeti Klinikáján. Ez idő alatt több mint 700 beteg kapott új májat. A májátültetés életmentő beavatkozás, a várólistára kerülés után legkésőbb egy éven belül szükséges szervet kapnia a beteg, a túlélés érdekében. Magyarországon évente 5-6 ezer ember hal meg végállapotú májbetegségben. A betegek csak kis része alkalmas átültetésre, átlagosan százötvenen vannak a várólistán. Az utóbbi években évente 40-45 májátültetést végeztek, de tavaly már ez a szám már 75 volt, amit még tovább szeretnének emelni. Máthé Zoltán igazgató büszke arra, hogy már ezzel az eredménnyel is az európai centrumok közül az 5. legtöbb átültetést végző hely a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája.

Forrás: Semmelweis Egyetem