Nemcsak az emberek betegsége

Fotó: Profimedia

Immunrendszerünk egyik legnagyobb bástyája legalább annyi gondot okozhat, mint amennyi védelmet nyújt, a mandulák nyáron is gyakran begyulladhatnak. Szűcs Enikő fül-orr-gégész orvost kérdeztük ennek okairól, a mandulák szerkezetéről.

Miből mennyi?
A közhiedelemmel ellentétben torokmandulából kettő, míg orrmandulából csupán egy található szervezetünkben, az is eldugott területen az orrüregben. Ezek mellett egy nyelvgyöki mandulával is rendelkezünk, a fülkürtöket is körülveszi két kisebb mandulaszövet-halmaz, a garatot pedig körbeveszi a szintén nyirokszövetekből álló Waldeyer-féle lymphatikus torokgyűrű. Mindegyikük funkciója azonos: segítenek a testtől idegen anyagok felismerésében, az ellenanyag-termelés megindításában. Tulajdonképpen a belőlük kiáramló, és a garatnyálkahártyán vándorló nyiroksejtek rögtön a belépési kapuban szereznek információt a veszélyes vagy esetleg veszélyessé váló baktériumok minőségéről, és egyfajta lokális immunitást nyújtanak ellenük, miközben részt vesznek a limfociták és a specifikus antitestek képzésében.

A mandulák szerkezete
„A  mandulák nem mások, mint a nyálkahártya speciális helyein nagyobb tömegben – rendszerint több réteg mélységben –  szabálytalan halmazban összegyűlt nyiroktüszők. Tömegük olyan nagy, hogy a nyálkahártyát dudorosan kiemelik, nyálkahártya borítékuk a legtöbb esetben mély járatokat bocsát a nyiroktüszők közé. Csupán a torokmandula hámfelszíne 300 négyzetcentiméterre tehető, ez részben besüllyed a garatívek közé. A mandulák felszínén lapos öblöket láthatunk, az állományából szétágazó résekben pedig saját váladékot, gomba- illetve baktérium-kolóniákat, esetenként tályogokat. Ez a vak járatrendszer gyakran lappangó fertőzések, gócpontok helyszíne” – tudtuk meg a doktornőtől.

A mandula-eltávolítás okai
Miközben – főleg az élet első három évében – a mandulák fontos szerepet játszanak a kórokozók elleni védekezésben, időnként pont állandó gyulladásuk okoz problémát. Fertőzés esetén fájnak, megdagadnak, de a gyógyulás során visszanyerik eredeti méretüket. A gyulladás krónikus eseteiben viszont a folyamatosan jelen lévő kórokozók miatt a mandulák csatornái eldugulnak, a mandulák nagyok maradnak, részben akadályozhatják a légzést, a nyelést, súlyos esetekben pedig gócpontként bőrbetegségekért, reumás megbetegedésekért és akár a szívbelhártya-gyulladásért is felelősek lehetnek. Gyermekeknél főként az orrmandulák gyulladása válik krónikussá, ezért három éves kor felett gyakran végeznek orrmandula-eltávolító műtéteket.

A nyári mandulagyulladásról
A télen jelentkező torok- és mandulagyulladást leggyakrabban a zárt terekben könnyen elszaporodó kórokozók, és a hideg levegő okozza, de maga a betegség nyáron is ugyanúgy jelentkezhet. A nagy melegben gyakran fogyasztott jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, illetve a légkondicionálók hűvös levegője, az általuk felkevert por alaposan próbára teszik, kiszáríthatják a nyálkahártyát, átmenetileg tönkretehetik annak védekezőképességét, így fogékonyabbá válik a fertőzésekre. A szénsavas üdítők, ásványvizek gyakori fogyasztása is tartósan felmarhatja a garatnyálkahártyát, ahol a kórokozók tartósan megtelepedhetnek. Mindemellett nyáron a bélrendszerben gyorsabban elszaporodó enterovírus okozhat garat- és mandulagyulladást.

A nyári torok- és mandulagyulladás az állatokat sem kíméli. Legfőbb tünete kutyáknál a jellegzetes, hörgő köhögés, macskáknál öklendezés, köhögés. A megdagadt mandulák és az érzékeny garat által nehezített nyelés miatt nyálzás, étvágytalanság, levertség, akár kiszáradás is felléphet. Megelőzésképpen a nagy melegben ne adjunk az állatoknak nagyon hideg vizet inni!