Kolos, Györgyi, Georgina2025. február 15., szombat
Tudomány

Még a növények is izzadnak

2015.07.15.F. Zs.
National Geographic Magyarország

A Földet a Napból annyi energia éri el egy óra alatt, mint amennyit az emberiség egy egész év alatt felhasznál más energiahordozókból.

Fotó: Profimedia

A növények, az állatok, és az emberek anyagcsere-folyamatai is felgyorsulnak, de ez csak egy a számtalan folyamatból, amely a napsütés hatására indul el.

A napsütés pozitív hatása
A nap melegének hatására az erek kitágulnak, emiatt fokozódik a bőr vérellátása, gyorsabban gyógyulnak a sebek, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása. Az olyan bőrbetegségeknél, mint a pikkelysömör vagy ekcéma, a nyári napsütés kifejezetten pozitív változásokat hozhat. Az ilyenkor termelődő D3-vitamin fokozza az immunrendszer működését, a kalcium felszívódását, segíti a sejtek differenciálódását. A napfény hatására fokozódik a szervezet szerotonin termelése, melynek alacsony szintjét a depresszióra, pánikbetegségre való hajlammal hozzák összefüggésbe. Mivel a fény hatására csökken a melatonin-szint, éberebbek, energikusabbak lehetünk, de a D3-vitamin bőrben történő kiadósabb termelődése is hozzájárul kedélyállapotunk napsütésben érezhető javulásához.

Mi is az az UV?
Kohán József bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos a háromféle UV-tartományról, és azok szervezetünkre gyakorolt hatásáról mesélt.
„A nap nemcsak melegíti a bőrt, hanem háromféle sugárzásnak is kiteszi. A közhiedelemmel ellentétben az UV-C tartományú, direkt DNS-károsodást okozó fényt a földi légkör elnyeli, így ezeket felszínen csak mesterségesen lehet előidézni hegesztők, fénymásolót használók ismerik jól, erős csíraölő hatása miatt műtők fertőtlenítésére használják. Csak az űrbe kilépő embereknél szükséges az UV-C elleni védelmet biztosítani. Az UV-B tartományú fény ellen viszont bizonyos mértékben már védekeznünk kell: korábban azért tartották rákkeltőnek, mert ez okozza a bőr viszketését és lehámlását. Ez egyben egyfajta gyulladásos folyamattal is jár, ilyen közegben pedig könnyebben elszaporodhatnak a rákos sejtek. Ugyanakkor az UV-B fény hatására termelődik bőrünkön az immunrendszert erősítő D3-vitamin, amit ha nem mosunk le tusfürdőkkel és szappanokkal, hasznosítani is tudja szervezetünk. Azoknál, akik nem jutnak elegendő D3-vitaminhoz, tizenegyszeres a mellrák, kilencszeres a prosztata- és a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége. A bőr legmélyebb tartományába az UV-A sugárzás ér le, ehhez köthetők a melanomás rákbetegségek, illetve a bőr korai elöregedése.” .

Mennyire melegít fel minket a Nap? „Testünk külső szövete, a bőr nagyon sok hatásnak van kitéve, többek között a hőingadozásnak, nyáron az erős napfénynek. Mivel az emberi fehérjék 40 Celsius-fokon kicsapódnak, fontos, hogy vissza tudjuk hűteni szervezetünket erős napsugárzás esetén is. A bőr ugyan lokálisan akár 50 fokra is felmelegedhet, de a belső maghőmérséklet és az izzadás okozta hőveszteség visszahűti a 37 körüli normál állapotra. A verejték a vért és a bőr szöveteit is képes lehűteni, ez létfontosságú, mert például a verejtékmirigyek nélkül született emberek – például ektodermális diszplázia esetén –  élettartama jelentősen rövidebb” – mondta Kohán doktor.

De hogyan is izzadnak az állatok? Miközben a verejtékmirigyek az egész emberi testet behálózzák, a kutyáknál és macskáknál csak a talpon találhatók, ezért esetükben a nyári melegben – főként a testhőmérsékletüket meghaladó, 40-41 Celsius-fokban, jóval gyakoribb a túlhevülés, a hőguta. A ló ennél szerencsésebb, kiválóan képes izzadni, ugyanígy a szarvasmarha is, a kecske és a juh verejtékmirigyei csak szakaszosan működnek. A madarak tollazatuk miatt képtelenek izzadásra, így melegben árnyékba húzódnak, illetve fürdőkkel frissítik fel magukat. A tengerimalacok többszörösen elágazó verejtékmirigy-hálózattal rendelkeznek, de ezek nem termelnek verejtéket, ezért ezek az állatok könnyen kapnak hőgutát. A növények viszont képesek „izzadni”: a Carnegie Intézet Globális Ökológia tanszékének vizsgálata szerint a növények evapotranspirációs (párolgási) folyamatukon keresztül vizet vagy vízgőzt bocsátanak ki, párolgással csökkentve a levelek hőmérsékletét.

A napsugárzás okozta meleg maximumai
A Meteorológiai Világszervezet nyilvántartása szerint a Föld felszínén, a természetes közegben valaha mért legmagasabb hőmérséklet 58 Celsius-fok volt 1922-ben, Líbiában. Ennek ellenére valószínű, hogy ennél jóval magasabb hőmérsékletek is előfordulnak bolygónkon. Egy NASA tanulmány szerint bizonyos forró térségekben nincs rögzítésre alkalmas mérőállomás, így a kutatók  műholdas mérések alapján szerzik az adatokat: 1999-ben az iráni Lut-sivatagban 70  fokos felszíni hőmérsékletet mértek, 2005-ben ugyanitt 70,7 Celsius-fokos talajhőmérsékletet rögzítettek. Természetesen ez nem keverhető össze az árnyékban, a felszíntől két méter magasan mért léghőmérséklettel, de az ilyen forró talaj, a kutatók szerint, bőven 58 fok feletti melegre utal.

Az ember által elviselhető maximális hőmérséklet felső határa több tényezőtől is függ, de hosszú távon a 45 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet nem vagyunk képesek tolerálni. 50 fok felett az emlősök izomzata a hőmerevség miatt szilárddá válik, ez elterjed az egész testben, majd pusztuláshoz vezet.

Hozzászólások

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

A különleges anyagállapot vizsgálata hozzájárulhat a precíziós technológia fejlődéséhez.

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

A hangyák mozgása segítheti az önvezető járművek rendszerének optimális közlekedését megszervezni.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket